Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)
Az új bűnvádi perrendtartás a gyakorlatban. A Magyar Jogászegyletben 1902. deczember 13-tól 1903. január 17-ig folytatott vita [211., 1903]
88 tekintetében külön jogorvoslatot szervezni. A szakértekezlet egyik tagja, Chorin Ferencz, felvetette a kérdést, hogy az esküdtszéki ügyekben nem lesz-e szükséges a büntetés megállapítása dolgában mégis megváltoztatási jogot adni a Curiának, minthogy épen csak esküdtszéki ügyekben a büntetés elsőfokú megállapítása az előadói javaslat szerint felülvizsgálat nélkül maradna. A bizottság eleget akart tenni a javaslatnak, de ez nehézségbe ütközött. Azt, a mi Ausztriában megvan : hogy t. i. jogorvoslatot felebbezésként construálják, nem lehetett behozni, mivel e javaslat már elfogadta afelebbezést a kir. táblához a törvényszéki ügyek számára. Ausztriában, mint mondám,az a felebbezés,amely nálunk a kir. táblához megy, nincs meg; ott tehát lehetett egy külön, szűkkörü felebbe'zést construálni. de nálunk nem, mert már más irányú felebbezést engedett meg a javaslat. Mivel tehát Chorin indítványát felebbezésként nem lehetett behozni a javaslatba, de mégis érezték, hogy esküdtszéki ügyekben is kell a büntetés felülvizsgálata tekintetében valamit tenni, beleolvasztották ezt a felebbezési anyagot a semmiségi panaszba. A javaslat semmiségi panaszának tartalma tehát ez lett: az alaki és az anyagi semmiségi okok, a melyek a kérdés egészére vonatkoznak s azonkívül egy üj pont, a mely már csak a büntetés felemelését vagy leszállítását illeti. De midőn ezt a büntetési sérelmet oda beleolvasztották, a jogorvoslat jellege nagyon lényegesen megváltozott. Addig az időig még mindig maradt valami a jogorvoslatban, a mi semmiségi panasz jellegű, t. i. minden kérdés az egészre vonatkozott; most azonban egy részletkérdés jut belé, a mely sehogy sem semmiségi panasz kérdése, hanem felebbezési kérdés. Innen ered, hogy ez a semmiségi panasz nem az, a minek nevezi magát, hanem egy szűkebbkörii felebbezés. Ugyanaz, mint a mely a kir. táblához megy, csak kevesebb annyiban, hogy a Curia a tények tekintetében kötve van. Mi következik ebből ? Szerintem az, hogy miután a mi semmiségi panaszunk felebbezési tartalmú: a petitum sem bir a semmiségi panasz jellegével. A régi semmiségi panasz petituma ez volt: «Méltóz- tassék megsemmisíteni az alsó fokú ítéletet.« T. i. a semmiségi panaszszal élő egy negatívumot állít szembe az ítéleti positi88
