Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)
Az új bűnvádi perrendtartás a gyakorlatban. A Magyar Jogászegyletben 1902. deczember 13-tól 1903. január 17-ig folytatott vita [211., 1903]
8fi és a mi controversiáink tekintetében két kérdést intéztem egy osztrák koronaügyészi-helyetteshez. Az első kérdés az volt, vájjon Ausztriában miképen jelentik be a semmiségi panaszokat. A válasz az, hogy a bejelentő csak annyit mond, hogy semmiségi panaszszal él; a kifejtést az indokolás számára tartja fenn. T. teljes-ülés ! Ha ezt az álláspontot a Curia elfogadná, úgy hiszem, mindenki belenyugodnék. Panaszunk csak arra irányul, hogy a Curia nem az indokolást kritizálja a kellékek szempontjából, hanem a bejelentést. A hibák pedig leginkább itt csúsznak be; az ú. n. bejelentési hiányok itt keletkeznek. Nem is akarok részletesebben szólanani erről a kérdésről, miután azt újabban egész tüzetességgel kifejtette Baumgarten Izidor a Büntetőjog Tárában és Heil Fausztin a Jogtudományi Közlönyben. A másik kérdés, a melyet az osztrák koronaügyészi helyetteshez intéztem, az volt, hogy ha Ausztriában a vádlott feleb- bezést jelent be azon a czímen, hogy a biróság nem alkalmazta a rendkívüli enyhítést vagy a büntetés átváltoztatását : a felső biróság jogosítva van-e a büntetést leszállítani a nélkül, hogy a rendkívüli enyhítést vagy a büntetés átváltoztatását alkalmazná. Erre a válasz az volt, hogy igenis a felső biróság erre jogosítva van s jogát gyakorolja is. Múltkori előadásomban állítottam, hogy a magyar bűnvádi perrendtartásban szigorúan véve csak egyetlen jogorvoslat uralkodik ; a semmiségi panasz és a felebbezés azonos természetű ; s azt is mondottam, hogy egyik határozmányt az osztrák bűnvádi eljárásból vettük át. Épen ezért volt rám nézve érdekes, hogy azon tételt, a mely a magyar törvényben teljesen összevág az osztrák törvény határozmányával, Ausztriában mikópen alkalmazzák. Hogy azonban a válasz horderejét latolhassuk, kénytelen vagyok pótlásképen párhuzamot állítani fel a tekintetben, hogy miképen alakul a magyar és miképen az osztrák jogorvoslati rendszer. A magyar jogorvoslati rendszer, a mint tudjuk, a követ86
