Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)
Az új bűnvádi perrendtartás a gyakorlatban. A Magyar Jogászegyletben 1902. deczember 13-tól 1903. január 17-ig folytatott vita [211., 1903]
ьъ mázzá akkor is, a midőn annak összes törvényes előfeltételei fenn nem forognak. Ezt az áldozatot meghozta öt éven át a kir. Curia, joggal elvárhatja tehát a magyar jogászvilág, hogy most, a midőn a Curia hasonló gyakorlata folytatásának törvényes akadályai vannak a semmiségi panasz jogintézményében : ezt a gyakorlatot vegyék át és folytassák a kir. törvényszékek. (Elénk helyeslés.) Fayer László dr.: T. teljes-ülés! A véletlennek sajátszerü játéka az, hogy ugyanazon időben úgy Németországban, mint Ausztriában és Magyarországon enquéte-szerü tárgyalások folynak a bűnvádi eljárás alapkérdései iránt. Pár héttel ezelőtt adott ki a német birodalmi kormány egy bosszú kérdéssorozatot, a melyben a bűnvádi eljárásnak úgyszólván minden problémáját felveti. Ausztriában a bécsi kultúrpolitikai egylet tart tanácskozásokat szintén a bűnvádi eljárás dolgában, nálunk pedig a Magyar Jogászegylet kezdeményezte ugyanilyen irányban az eszmecserét. Érdekes, hogy minden államban más kérdés áll legfelúl. Németországban még mindig az a föprobléma, hogy a felebbezés intézményét miképen kell ismét behozni; Ausztriában a vita leginkább a körül folyik, hogy az elővizsgálat mily módon volna átalakítandó olyképen, hogy az egyéni szabadság is meg legyen óva. Magyarországon a fökérdés, a mint e vita folyamán láttuk, az, hogy milyen legyen a semmiségi panasz szerkezete s különösen hogy mikcp lenne elkerülhető az a formalismus, a mely a semmiségi panasz tekintetében a Curián egy-ket év óta meghonosodott. Bizonyos tehát, hogy a bűnvádi eljárás az egyes országok területén nem közös bajokban szenved s ez arra mutat, hogy az alapok — melyek elvégre mind a bárom államban azonosak — egészségeseknek mondhatók. Részemről megkísértettem áttörni az országbeli határokat 85
