Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)
Az új bűnvádi perrendtartás a gyakorlatban. A Magyar Jogászegyletben 1902. deczember 13-tól 1903. január 17-ig folytatott vita [211., 1903]
75 nem a vagyon és az élet elleni büntettek között állították föl, pedig legalább ezt meg lehetett volna tenni, hanem a halált okozó súlyos testi sértésnél állottunk meg és ezáltal lehetővé tettük, — ez az egyik oldalról már szintén felhozatott - hogy az ügyészség, a vádhatóság bizonyos esetekben határozottan és egyenesen kijelenti azt, hogy nemcsak azért, mert hiszi, hogy ez így van jól, tehát jóhiszemüleg, elvonja az esküdtszéktől e cselekmények tárgyalását, de vonja el azért is, mert fél attól, hogy az esküdtszék verdiktje a jognak és igazságnak arczulütésével fogja az «igazmondást» gyakorolni. Ezen azonban már csakugyan lehetne segíteni úgy, hogy a kiterjesztést legalább azon határvonalig eszközöljük, hogy az élet és a vagyon elleni büntettek választassanak el, hiszen még a fegyház- ban is meg szokták tenni ezt a megkülönböztetést a bűnösök elkülönítésénél, a midőn az egyik ágyra egy V betűt (vagyonelleni bűntettes) a másik ágyra pedig egy E betűt (életelleni bűntettes) írnak. (Derültség és helyeslés.) Ezt a megkülönböztetést itt is meg lehetett volna tenni. Közbevetőleg és végül még egyet. Előbb elfelejtettem. En úgy tudom, t. teljes-ülés, hogy a párbajnak az esküdtszék elé való utalása tekintetében azoknál, a kik BP. életbeléptetésének bölcsője mellett állottak, megvillant az az eszme, hogy ennek elbírálását az esküdtszékre kellene bízni, de mikor felhozták, egyszerre mély csend lett, fáztak tőle, nem mertek belemenni, még pedig azért nem, mert azt mondták magukban, hogy fog állani azután a dolog, akkor, hogyha az egyik oldalon majd nem bírunk ítélni, vagy ha az egyik oldalon mentes lesz az illető, a másik oldalon nem? Hogy az általános igazság érdekeit az ilyen kérdésnek fel lehet-e áldozni? — ez büntetőpolitikai kérdés. Áttérek ezután a táblai és a curiai Ítélkezésre. A táblai ítélkezésről igen helyesen jegyezte meg Gál Jenő t. tagtárs úr, hogy ott a holt betű ránehezedik az élő jogesetre. Ki ennek az oka? Mi magunk és pedig a következő okoknál fogva. Ausztriában egyetlenegy ténybeli fórum van; nekünk kettő kellett. Ha tudtuk azt, hogy azt az egész első főtárgyalást, mindazt, a mi azon történt, nem bírjuk recapitulálni a táblán, mert nincs rá pénzünk: akkor nem volt szabad táblát 75
