Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)
Az új bűnvádi perrendtartás a gyakorlatban. A Magyar Jogászegyletben 1902. deczember 13-tól 1903. január 17-ig folytatott vita [211., 1903]
6 kevésbbé van meg. Alkalmazkodik az anyagi törvény construc- tiójához és az abban mutatkozó nehézségeket nem az által küzdi le, hogy az egyént védi meg, hanem a törvénytisztelet nevében következetesen alkalmazza a törvényt és ennek azután az elitéit egyén látja a kárát. A szakbíró addig is, mig új törvény fog hozatni, tudatosan tulszigoruan, bár vérző szívvel, elitéi; az esküdt addig is felment. Az egyik az állam mulasztásáért az egyént lakoltatja, a másik a felelősséget a közre hárítja. A személyes szabadság becse és igényei s az ember értéke iránt utóbbinak van igazi érzéke. Ha a Btk. 340. §-át esküdtek volnának hivatva alkalmazni, ez a kemény törvénytétel rég meg volna változtatva. A közvélemény és a törvényhozás a százszoros büntetésre való elítélést, mely ezen ügyekben most meghonosodott, észre sem veszi. Az esküdtszéki intézménynek az a sajátsága, melyre rámutatni kénytelen voltam, az államélet evolutiója tekintetében annyira becses, hogy még az esetben is, ha oly ítéleteket hoznak az esküdtek, a melyekben épen nem osztozhatunk és a melyek szakbeli szempontból nagyon is megtámadhatók : elnézéssel kell lenni — bármennyire kárhoztatandók az ítéletek jogászilag külön-külön. Az esküdtszék technikai kérdéseire térve át, ezek közül csak egynéhányat akarok kiemelni, a melyek tekintetében nehézségek mutatkoztak. Szerintem első szükség az, hogy az esküdtekhez intézett kérdéssorozat elkészítésére a lehető legnagyobb gond fordíttassék. Ezen fordul meg, hogy milyen az esküdtszéki judicatura, mert leginkább a kérdések által gyakorol a bíróság befolyást az esküdtekre. Törvényhozásunk szerintem hibát követett el akkor, a midőn ezt a functiót, a mely mindenütt a bíróság kezében van, az ügyészség kezébe tette át. Nem azért, mintha az ügyészség nem volna e tekintetben szakbelileg teljesen megbízható, hanem, mert az ügyészség egyoldalú álláspontot foglal el és mindig csak arra fog törekedni, hogy a kérdések föltételében a maga szempontja érvényesüljön. Az ügyész azt a részletet domborítja ki, a mely a vád erősítésére szolgál s eshetőleg halványabb árnyalatot ad annak a részletnek, mely a vádat gyengíti vagy alapos voltát kétessé teszi. e
