Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)
Az új bűnvádi perrendtartás a gyakorlatban. A Magyar Jogászegyletben 1902. deczember 13-tól 1903. január 17-ig folytatott vita [211., 1903]
31 sem érti a szavát; s ezért első sorban a vádlónak kell megmondania, hogy mikép kivánja feltenni a kérdést. Teljes szabadsága van a védelemnek is a kérdések indítványosásában ; sőt az esküdtek is indítványozhatnak kérdéseket; és a biróság állapítván meg azokat, természetes, bogy végre is az ő nézete jut kifejezésre. A gyakorlati élet szempontjából az előadó az azt méltózta- tott mondani, hogy a kérdések indítványozása után bizonyos izgatottság, bizonyos kapkodás keletkezik. Eddig, igaz. sokszor csak legfölebb öt-tíz perezre függesztették föl a főtárgyalást; és ennyi idő alatt csakugyan nem lehet megszerkeszteni a kérdéseket. Azt is megengedem, hogy a védő nem képes, ha új kérdés fejlődik, azt rögtön megfogalmazni. Hiszen látom akárhányszor, hogy a védő olyan izgatott, a kérdések úgy vannak írva, hogy alig képes azokat az ember elolvasni. Ez helytelen dolog, de ebből nem az következik, hogy a törvény rossz, hanem az, hogy időt és alkalmat kell nyújtani a védőnek, az ügyésznek és a birónak a kérdések alapos megfontolására. A bíróságnak és az ügyésznek e tekintetben nincsenek olyan titkaik, a melyeket egymással szemben őrizniök kellene; fontosabb, nagyobb ügyekben akárhányszor megtörténik és semmi hibáztatni való sincs benne, hogy a kérdéseket az ügyész előre közli a bírósággal; sőt gyakran a védőkkel is; e részben a legnagyobb liberálitás uralkodik, mert hiszen egyik sem akarja a másikat becsapni, — hogy ezzel a közönséges kifejezéssel éljek hanem az igazságot akarják kideríteni. E tekintetben tehát az idő meg fogja hozni az orvosságot; de kívánatos is, hogy így legyen; mert az csakugyan a legnagyobb baj, ha helytelen kérdéseket tesznek az esküdtek elé, a melyekre aztán helyes választ nem lehet adni. Ha tehát majd jobban hozzászokunk az esküdtszéki bíráskodáshoz, az izgatottság megszűnik és nem kapkodunk többé; hanem ha kell, akár egy órára felfüggesztjük a főtárgyalást, és nyugodtan intézkedünk. A mi az elnökök ellen felhozott azon — nem mondom, hogy vádat — hanem észrevételt illeti, hogy nem élnek azzal a jogukkal, -— hozzátenném azon kötelességükkel — hogy az esküdtek által megoldandó jogi kérdéseket kellőképen kifejtsék, az elég sokszor alapos; de ez ellen van orvoslatunk. 31
