Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)
Az új bűnvádi perrendtartás a gyakorlatban. A Magyar Jogászegyletben 1902. deczember 13-tól 1903. január 17-ig folytatott vita [211., 1903]
32 A. vádló vagy a védő jegyzőkönyvbe véteti az elnöki fejtegetést, és akkor már megtalálható ennek is a gyógyszere. Rendszerint azonban helyes az elnöki fejtegetés; és az esküdtek is csak ritkán nem találják el a helyes minősítést. Kivételképen azonban megesik, hogy az esküdt hatáskörén túlmegy; de ez már együtt jár az esküdtszék intézményével. Ha valakinek kell az esküdtszék, akkor bele kell nyugodnia abba, hogy annak a laikus elemnek a természetes felfogása, vagy a mint a t. előadó úr mondotta, a természeteshez közel álló nézete, kihat az ítélkezésre; s akkor ne azt mondjuk, hogy az helytelen, hanem hogy maga az esküdtszék intézménye helytelen; mert az az ember, a ki ma esküdt volt és a kire esetleg ismét tíz évig nem kerül a sor, soha sem fog beletanulni a szakbíró fegyelmezett észjárásába. Az esküdtnek magának mindig meg lesz az a gyöngéje, hogy a maga jogkörén néha túlterjeszkedik, és ezen nem segítene az sem, ha megengednők neki az enyhítő körülmények megállapítását. Azt mondotta a t. előadó úr, hogy az esküdt ez utóbbi esetben nem az igazolatlan enyhébb, hanem az igazolt szigorúbb minősítést választaná, de hozzá tenné, hogy van enyhítő körülmény. A t. előadó úr tévedni méltóztatik. Ott, a hol meg volt az esküdteknek azon joguk, mint Francziaországban, hogy enyhítő körülményeket állapíthattak meg, szintén megtörtént, hogy a legenyhébb minősítést választották ki, és ehhez is hozzátették: «Enyhítő körülményekkel.» Ezzel tehát nem nyernénk semmit. (Derültség.) A mi a kir. Ítélőtáblához való felebbezést illeti: igaz ugyan, hogy a törvényben nagyon közel áll egymáshoz a feleb- bezés és az annak keretében érvényesíthető semmiségi panasz, de azért a kettő teljesen más. Hogy mit csinálhat a tábla a felebezés alapján, az csaknem el van rejtve a paragraphusok- ban ; de kétségtelen, hogy megállapítja az ítélet alapjáúl szolgáló tényeket, a mit a Curia nem tehet meg; és a törvény keretében megszabj a a büntetést, a mit semmiségi panasz alakjában nem lehet megtámadni. Az igen tisztelt előadó úr hibáztatja, hogy a Btk. 91. §-ának nem alkalmazása miatt, a Curia felfogása szerint, nem lehet semmiségi panaszszal élni; és óhajtja, hogy a Curia gyakor32
