Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)
Az új bűnvádi perrendtartás a gyakorlatban. A Magyar Jogászegyletben 1902. deczember 13-tól 1903. január 17-ig folytatott vita [211., 1903]
30 nem jő el; nyolcz-kilencz ügy kitűzése esetében tehát az ügyek egy része már az elnapolásra van számítva. A mi vádlott kikérdezésének jogát illeti — és ez az tulajdonképen, a miért felszólaltam — én a perrendtartás álláspontját a legliberálisabbnak és a leghelyesebbnek tartom. Mert a perrendtartás itt abból indult ki, hogy a vádlott nem objec- tuma, nem eszköze a bizonyításnak, ő csak azért van ott, hogy védekezzék, vagy hogy ha majd ráteszik a törvényt: szenvedjen; de nem azért, hogy bizonyítékul szolgáljon, hogy őt faggassák, kérdezzék: Elkövetted-e, nem követted-e el a ter- hedre rótt tettet? Sőt a törvény alapján nyugodtan mondhatja: itt vagyok; elég gyönge ahhoz, hogy magatok legyőzzetek; de tessék bizonyítani I Az ügyész tegye kötelességét; a vizsgálóbíró, elnök és mindenki teljesítse feladatát; de ő nem szolgáltat semmiféle eszközt arra, hogy az igazságszolgáltatást önmaga ellenében előmozdítsa. Ezzel a vívmánynyal szemben elenyésző csekélység az a kifogás, hogy valamely gyönge elnök néha, a midőn több per van a fejében, egy kérdést elfelejt feltenni, s ekkor a védő nem tudja, mit csináljon, mert ő nem intézhet kérdést a vádlotthoz, még csak azt sem, hogy hány esztendős ? Megvallom, nem tudom elhinni, hogy a védő ily esetben fel ne találná magát, hiszen a védenczével közvetlenül érint- kezhetik; és úgy ennek, mint a tényálláshoz vagy a bizonyításhoz tartozó kérdéseknek tisztába hozatala végett indítványokat tehet, melyeknek megtagadása esetében a B. P. 384. §. 9. pontja alapján semmiségi panaszszal élhet. Ennek pedig sokszor van foganata. Tehát azért, mert egyszer véletlenül az elnök egy kérdést nem tesz fel, vagy pedig a védő zavarban van az iránt, hogy hogyan jusson hozzá valamely tény meg- megállapításához, még ezt a nagy elvet nem szabad feláldozni. S azt hiszem, hogy ezzel a kérdés felett napirendre térhetünk. A mi az esküdtekhez intézendő kérdések feltételét illeti, e tekintetben hozzájárulok Weisz Ödön t. tagtársunk fejtegetéseihez. Tényleg úgy van, hogy a kérdés indítványozását helyesen tette a törvény az ügyész kezeibe; mert hiszen ő képviseli a vádat, és a vádiratnak vagy a módosított vádnak meg- felelőleg kell a kérdését feltenni. Néma gyermeknek az anyja 30
