Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)
Az új bűnvádi perrendtartás a gyakorlatban. A Magyar Jogászegyletben 1902. deczember 13-tól 1903. január 17-ig folytatott vita [211., 1903]
28 szenek. De nem az elv megvalósulása, nem is annak természetes consequentiája okozza ezt, hanem némely vagy költött, vagy nagyon ritkán előforduló esetek. Weisz Ödön t. tagtársunk éppen azzal végezte szavait, hogy nem kellett volna a nyomozást az ügyészségtől elvenni. Ebben teljesen igaza van. Én nem rég beszéltem azzal a képviselővel, a ki annak idején indítványozta, hogy vegyék ki ezt az ügyészség kezéből, s ez a képviselő azt mondotta nekem, hogy «ha ma kellene ehhez a kérdéshez szólanom, azt indítványoznám, hogy adják vissza az ügyészségnek a nyomozatot». Meg is mondta, hogy akkor személyes okokból és körülményeknél fogva tartotta szüségesnek ezen indítványt tenni; ma pedig azt látja, hogy felfogásában csalódott. De hiszen meg vagyunk a rendőrséggel is. Sőt ha azt akarjuk, hogy gyorsan menjenek az ügyek, akkor nem is kívánhatjuk, hogy azokban egy vizsgálóbíró intézkedjék, a kinek kezébe ebben az esetben annyi ügy kerülne, hogy azokat elég gyorsan nem tudná megforgatni, mig ellenben a rendőrség a maga közegeivel, ha még oly primitívek is, a történt dolgokról gyors és elég tájékoztató jelentést tud adni; a csendőrség is gyorsan ad kielégítő jelentést. Nem is látom olyan borzasztónak, hogy néha a csendőrségi jelentésre a vádiratot beadják és a főtárgyalást elrendelik. A rendőrség nyomozata alapján azonban nem lehet közvetlen idézést eszközölni. A legideálisabb igazságszolgáltatás az volna, ha, a mint a tettet elkövették, a bíróság mindjárt odaülhetne és elintézhetné az ügyet. De viszonyaink között is elég, ha a rendőrség, a községi elöljáróság csak annyit mond, hogy A. megütötte fí.-t, itt van az orvosi bizonyítvány, húsz napon túl tartott a gyógyulás, ezek voltak az eset tanúi; és én egészen megnyugszom abban, hogy ez alapon az ügyész vádiratot ad be, és a bíróság elé állítja a vádlottat. így azután gyorsan el lehet intézni a dolgot, és jól is; mert még minden érdekelt jól emlékszik a történtekre. Attól ne féljen senki, hogy esetleg indokolatlanul állítják a bíróság elé, az még magában véve nem meggyalázó dolog; és jobb, ha ártatlansága hamar kiderül, mint ha hosszú, előzetes eljárás alatt gyanú terheli. Ezzel mindjárt kapcsolatba hozom a vádtanács intézményét is. 28
