Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)

Az új bűnvádi perrendtartás a gyakorlatban. A Magyar Jogászegyletben 1902. deczember 13-tól 1903. január 17-ig folytatott vita [211., 1903]

A főtárgyalásra vonatkozólag a 304. §. nehézményeztetik: nevezetesen az az intézkedése, hogy a vádlott nem kérdezhető. Erről magam is elmondhatom, hogy igen nagy hibája a tör­vénynek. (Ellentmondások.) Majd mindjárt meg fogom mu­tatni. Egy alkalommal — valami apróbb lopásról volt szó — egy enyhítő körülményt szerettem volna megállapíttatni. Egy gyereket elfogtak az utcza közepén, mert lopott; 16 éven alóli korban volt. Szerettem volna megkérdezni a vádlottat, hogy hát az előélete milyen volt. Az előiratokhan nem foglaltatott valami sok; különben is az ilyen apró ügyeket egyszeri hallásra is ismeri az ember. A vádlottat nekem nem volt szabad meg­kérdeznem, az elnök meg nem kérdezte. Eszembe jutott, hogy az egyik tanút, a rendőrt, kérdezem meg, a ki elfogta a gyere­ket. «Ugyan, mondja meg, barátom, törvényes-e ez a gyer­mek?»— «Melyik?» «Hát az, a kit ideállított». «Hát — kérem szépen — én ezt honnan tudjam?» «Hát én akkor ezt honnan tudjam?» (Derültség.)— Ez a 304. §-nak a hiányossága. Nem tehetek kérdést; ha az elnök ki nem deríti a körülményeket, akkor tényleg oda jutunk, hogy bizonyos dolgok teljesen ki- deríttetlenül maradnak, pedig azok kiderítése gyakran nagyon is szükséges. És a 304. §. hiányai annál érezhetőbbek, minél kevésbbé vagyunk abban a helyzetben, hogy a tanuktól a kellő felvilá­gosításokat megkaphassuk. Segítünk a bajon, a mint méltóz- tatott mondani, indítványok tétele által; az elnöknek meg van a maga discretionális joga és a 304. §. fennállása daczára is meg szokta kérdezni az ilyesmit, de persze gyakran nem. Ez elől a hiba elől nem lehet elzárkózni. Hogy a faggatástól megőrizzük a vádlottat, egyúttal elvettük tőle a védelem kér­déseit is. Majd a vád, majd a védelem, de mindenesetre az igazság kárára. Épen annyit árt, mint a mennyit használ, mert bizonyos dolgok így ki nem deríthetök. Hátra volna még a vádtanács intézménye. Erről sok szé­pet hallottam, hogy jól bevált, stb. De én egy nagy hibát látok magának a vádtanácsnak létében, a melyen azonban nem bírunk segíteni. A vádtanács, a mely ugyanazon törvény­szék kebelében van, mint az Ítélő tanács: a vádtanács, a melynek igen gyakran egy-két tagja az ítélő tanács tagjaiból 25 25

Next

/
Thumbnails
Contents