Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)
Az új bűnvádi perrendtartás a gyakorlatban. A Magyar Jogászegyletben 1902. deczember 13-tól 1903. január 17-ig folytatott vita [211., 1903]
м ítélet? Az ügyész volt-e az oka? Mondjuk, hogy igen, bár őt a kisebb hiba terheli: ő tévedett. De az elnöknek kötelessége lett volna hivatalból is a 280. §-ra vonatkozó kérdést feltenni, ha ő annak szükségét látta. Erre a törvény kötelezte őt. Igaza van a t. előadó urnák abban, hogy a bíróság elnökének vezető szerepet kell vinnie, hogy vigyáznia kell arra, hogy a törvény betartassék, hogy az igazság nagy épületén rés ne üttessék és így ily esetekben, ha rossz ítélet hozatik, az elnök követ el mulasztást és a rossz büntetési tétel nem az ügyésznek, nem is az esküdteknek vagy az esküdtszéki intézménynek, nem is a törvénynek, hanem az elnöknek tudandó be, a ki nem teljesítette kötelességét. Ha az elnök a törvény intentiója szerint fogja befolyását gyakorolni, akkor azt fogom mondani, hogy helyesen járt el, de ha ő korlátozni fogja azon jogomat, hogy kérdést tehessek azon anyagból kifolyólag, a melyet a főtárgyalás nyújt nekem, akkor én ezt nem fogom megengedni és azt hiszem, hogy itt védőtársaim között egy sincsen, a ki a védelem ezen az egész világon elismert jogának ilyetén korlátozását akár csak egy perczig is nyugodtan eltűrné. Nekünk a főtárgyalás adatain felépülő kérdések megtételéhez jogunk van, mert mi védjük az egyes érdeket az összesség érdekével szemben. Az ügyész védi az egyiket: az összesség, — mi pedig a másikat: az egyes érdekét, az elnök pedig vigyáz és ellenőrzi mindkettőnk működését. És — a mi szintén rendkívül fontos — gyakorolja a főtárgyalás végén a második fontos jogot: reassumál, magyaráz, fölvilágosíthatja az esküdteket, ha a dolgot meg nem értették. Több joga nincs, annál kevésbbé, mert ha csak egy szóval is többet mond, nemcsak a törvénybe ütközik, a melynek határozott rendelkezése van erre, hanem azon nagy hatásnál fogva, a melyet a törvényszék vezetője az esküdtszékre mindenha gyakorolt és gyakorolni is fog, az esküdteket beleviszi azon nézet követésébe, a melyet ő törvény- és jogellenesen és az esküdtszéki elv ellenére — hogy úgy mondjam — maga előirt, a mikor is sem a vád, sem a védelem érvényesülni nem fog. Végül azután ott van a szakbiróságnak harmadik legfontosabb joga: a kérdések végleges szövegezése amúgy is a szakbiróság dolga. Visszatérve már most az előadás fonalára, a királyi tábla a
