Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)

Almási Antal: A jogczimes dologi ügylet hatásai a magánjogi tervezetben [214., 1903]

/

Pedig e «megfelelő» alkalmazás aligha felel meg az 549. §. helyének! Vagy általános szabály az 549. §., akkor minek kelti a Tervezet ezen egyes esetek kiemelésével azon látszatot, mintha csakis ezekre volna alkalmazandó, vagy csakis a tulajdonszerzésre áll, akkor mit keres az általános szabályok között?

A helye felől ugyan könnyen vigasztalódnánk, csak arról van szó, hogy a telki teher (905. §.) és a telki szolgalom (707. §.), a ki nem emelt tényállások — jóhiszemű szerzése az 549. §. szabályai szerint megy-e végbe, vagy sem?

Különösen a telki szolgalom megszerzésénél váland ezen kérdés gyakorlativá és pedig annál is inkább, mert, ha ez az 549. §. alá nem esik, úgy az ingatlan haszonélvezet, használat, úti szolgalom stb. jóhiszemű megszerzése egyáltalán nem volna lehetséges, mert hiszen kétség tárgyát nem képezheti, hogy a 629. sk. szakaszok másról intézkednek, egyebütt pedig a Tervezet a jóhiszemű szerzésről ex asse nem szól.

Még nagyobb kétség elé vezet azonban, ha az 549. §-t a jogczímmentesen szabályozott mem forgalmi» ügyletekre is akarjuk alkalmazni.

Hogyan mondható tudniillik a telki szolgalom, haszonélvezet, használat vagy telki teher megalapítása jogczímmentesnek, ha azok jóhiszemű megszerzése mégis csak visszterhes alapon lehetséges? Különös jogczímmentesség, mely elvileg alegterhe- lőbb jogczím: az ingyenesség súlyos hatásaival jár, és különös szabályozás, mely azt hangoztatja mégis, hogy a nem forgalmi ingatlanügyletek nem jogczímesek!

Csak a felett vitatkozhatni tehát, vájjon miért változtatandó meg az 549. §. helyénél vagy tartalmánál fogva-e ?

Részemről az 549. §-t általános szabálynak tartom és szövegét ezért meg nem felelőnek. A míg a telki szolgalom szerzéséhez nem kell jogczím (707. és 724. §§.), a míg az ingatlan haszonélvezetnél (771. §.) és a telki teher megszerzésénél (905. §.) egy tekintet alá esik ingyenesség, visszterhesség vagy minden más kötelező alap teljes hiánya, addig a jóhiszem arczulcsapása és az ingatlan forgalom túlhajtott, atyáskodó meggátlása a jóhiszemű dologszerzés visszterhessé tétele.

Ha azonban a rendszerinti szerzés is jogczímes, akkor mi sem természetesebb, mint az, hogy a jóhiszemű szerzés a vissz177