Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)
Az új bűnvádi perrendtartás a gyakorlatban. A Magyar Jogászegyletben 1902. deczember 13-tól 1903. január 17-ig folytatott vita [211., 1903]
17 az alsóbb bíróságok és azok vezetői hibájának, mert azoknak kötelességük a vádlottat minden egyes esetben kitanítani; ezt a kötelességet a törvény egyenesen rájuk rója, a Curia tehát joggal követelheti, hogy a mi ügy és panasz eléje kerül, teljesen a büntető perrendtartásnak megfelelően kerüljön eléje és legyen bejelentve. Abból, hogy az alsó bíróságok kitanítási kötelességüket nem teljesítik, nem az következik, hogy már most a Curia se teljesítse törvényalkalmazási kötelességét, hanem az, hogy az alsó bíróságok köteleztessenek a saját kötelességüknek a törvénynek megfelelő módon való teljesítésére. A mi pedig azt a feltevést es nézetet illeti, hogy a törvényhozó intentiója az volt, hogy az anyagi semmiségi panasz csak okul, alkalmul szolgáljon arra nézve, hogy a Curia a felülvizsgálatba egyáltalában belemehessen, azt hiszem, ismét nem áll, legalább nem teljes mértékben. Ha ezt akarta volna a törvényhozás, akkor nem tett volna különbséget a 385. §. 1. p. a) b) c) semmiségi okok között; akkor egyszerűen azt mondta volna: Be kell jelenteni a semmiségi panaszt és ennélfogva a Curia majd el fogja bírálni forog-e fenn jogsérelem egyáltalában. Ez a törvényhozó intentiója semmi esetre sem lehetett. A t. előadó úr, úgy látszik még azt is megkövetelné, hogy ezen köpeny alatt az egész tényállás is vizsgáltassák felül és hogy tulajdonképen ismét állíttassák vissza a feleb- bezési forum. Ilyképen magyarázni a semmiségi panaszt; feleb- bezésnek tekinteni azt, felebbezéssé kiszélesíteni a Curia nincs jogosítva, és kötelességsértést követne el akkor, ha ezt megtenné. Egyébként is a mi különösen a minősítés kérdését illeti, azt, a mi 385. §. 1. a b) pont tekintetében felhozatott, tény ugyan, hogy a bejelentő a téves minősítés miatt a semmiségi panaszt a b) pont alapján bejelenteni köteles, tény az is, hogy ennek helytelen vagy egyáltalában be nem jelentéséből szintén könnyen származhatik baj. Tudjuk azonban, hogy a Curia, ha egy anyagi semmiségi ok van bejelentve, hivatalból van jogosítva egy másik semmiségi okra átmenni és illetve a másikat is hivatalból észlelni. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a semmiségi panasz bejelentése csak egyszerű jogosultságot akar biztosítani a bejelentőnek a felülvizsgálatra, mert 2 17
