Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)
Halász Sándor: A cheque törvényes szabályozása [213., 1903]
26 reset megtagadtatok s ő csupán a visszkeresetre van utalva, helyzete jóval kedvezőbb, mert a visszkereseti igény érvényesítésével mindenesetre hamarább jut czélhoz, mint az utalványozott ellen indított perrel, melyet csak a rendes peres eljárás szerint érvényesíthet. Különben is rendes körülmények közt, ha a cheque fedezve van, az utalványozott már saját érdekében óvakodni fog a chequet dishonorálni s ezt tán akkor tenné meg, ha esetleg maga fizetési zavarok közé jutott. De ebben az esetben is a chequebirtokos helyesebben teszi, ha közvetlenül a kibocsátó ellen fordul visszkeresetével. Az egyenes kereset tehát a cheque birtokosának csak ritka esetekben használna, ellenben az utalványozottat zaklatásoknak tenné ki, a melyek bizonyára nem szolgálnának ingerül reá nézve, hogy magának a cheque-forgalomnak ápolására vállalkozzék. A dishonorálási esetek közé a tervezet a csődöt és a kibocsátó ellenutasitását sorolja, az utóbbit azonban csak két esetben (13. §.). Sem a kibocsátó halálát, sem szerződő képességének megszűntét nem tekinti a tervezet oly oknak, melynél fogva az utalványozott a beváltás megtagadására volna kötelezhető. De már a kibocsátó csődbe jutása dishonorálási ok és az utalványozott, feltéve, hogy arról értesült, nincs jogosítva a beváltásra, és ha a chequet mégis beválja, ezt a csődtömeggel szemben be nem számíthatja. A cessio elméletének hívei abban látják álláspontjuk gyakorlati hasznát, hogy a chequebirtokos érdekei a csőd esetében sem szenvedhetnek csorbát; nem szabad azonban feledni, hogy bár a chequebirtokos jogbiztonsága ezen felfogás mellett kétségkívül jobban megóvatik, lehetnek esetek pl. ha az utalványozott jut csődbe, a midőn viszont épp a cessio következményeinél fogva kerül a chequebirtokos hátrányos helyzetbe. A tervezetnek szükségképen arra az álláspontra kellett helyezkednie, hogy az utalványozottnál levő fedezet mindaddig a kibocsátó vagyonának alkatrészét képezi, a míg a cheque ki nem fizettetik. A chequeügylet megosztott fizetési ügylet, a mely kezdődik a cheque kibocsátásával és végződik annak beváltásával. Ebből tehát következik, hogy csőd esetében a fedezet a tömeget illeti még akkor is, ha a kibocsátó részéről a cheque már előzetesen vagyis a csőd meg156
