Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)
Halász Sándor: A cheque törvényes szabályozása [213., 1903]
ál hogy a levélboríték mást tartalmazott. .Ezáltal lehetővé válik, hogy a cheque küldésére tényleg fordított idő a bemutatási határidőből pontosan leszámíttassék. Az 5, illetve 3 nap kijelölésénél irányadó volt azon tekintet is, hogy az osztrák javaslat a külföldi chequere nézve hasonlóképen intézkedik s így a tervezet azon törvénynyel, mely a velünk legélénkebb üzleti összeköttetésben álló területre nézve lesz érvényes, harmóniába jut. Hogy azonban főleg az ország határához közel fekvő külföldi helyeken kiállított chequek forgási képessége a jelzett intézkedéssel ne korlátoztassék, a tervezet azon további rendelkezést tartalmazza, hogy a külföldön kiállított cheque is kellő időben bemutatottnak tekintetik, ha a bemutatás a kiállítástól számítandó nyolcz nap alatt történik. Ezzel pl. egy Bécsben kiállított chequenek a belföldön való forgása, mely különben csak három napra szorítkozhatnék, majd oly hosszúra nyúlhat, mintha a cheque belföldön állíttatott volna ki. A belföldről külföldre intézett cheque bemutatási határidejére nézve első sorban az ottani jog szabálya lesz ugyan mérvadó, de tekintettel a belföldi előzők ellen indítható vissz- keresetre, gondoskodásnak kellett történni azon esetről, ha a bemutatás határidejére nézve a külföldi jog nem intézkednék. A tervezet tehát ez esetben saját rendelkezését nyilvánítja alkalmazandónak. A bemutatásnak az utalványozódnál közvetlenül kell történnie, de a tervezet, miként jeleztük, kimondja, hogy a chequenek valamely leszámoló helyen való beszolgáltatása, a hol az utalványozott képviselve van, teljes hatályú bemutatásnak tekintetik. E rendelkezés kellőképen kidomborítani kívánja azt a jelentőséget, a melyet a leszámoló helyek a chequeforgalom- ban képviselnek. III. III. Ezek után áttérhetünk a tervezetnek legfontosabb részének t. i. azon szabályoknak ismertetésére, melyek a cheque-ügyletben résztvevő felek, nevezetesen az utalványozott, a kibo sátó és chequebirtokos közötti jogviszonyokat tárgyazzák. A cheque- jog ezen anyagi részében élesednek ki leginkább az elméletben 151
