Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)
Szladits Károly: Az egyesületi jogról tekintettel a polgári törvénykönyv tervezetére [212., 1903]
8 közép és felső tanodákat felállítani. E végből, s a nyelv, művészet, tudomány, gazdaság, ipar és kereskedelem előmozdítására szolgáló más intézetek felállítása végett is, az egyes honpolgárok az állam törvényszabta felügyelete alatt társulatokba vagy egyletekbe összeállhatnak, és összeállván szabályokat alkothatnak, az államkormány által helybenhagyott szabályok értelmében eljárhatnak, pénzalapot gyűjthetnek» stb. Ez a törvényes szabály híven kifejezésre juttatja egyesületi rendészetünk egész szervezetét, a mely az egyesülési szabadság mellett az állami felügyeletben s különösen az alapszabályok állami helybenhagyásában nyilatkozik. A belügyminiszteri rendeletek is a szabályozás irányául mindig kiemelik, «hogy fentartassék az egyesülés szabadsága», «nem lehet szándékom a szabad egyesülési jogot korlátolni» stb. (1873. R.), s az 1875-ik évi rendelet kiadását a miniszter éppen azzal indokolja, hogy «az egyesülési jog egyike az állampolgárok legbecsesebb jogainak és én éppen azért feladatomnak azt tekintem, hogy ezen jognak élvezetét mentül köny- nyebbó tegyem.» A belügyminisztérium állandó gyakorlata szerint csakugyan az egyesületek megalakulását csak akkor tagadja meg, ha czéljuk jogellenes vagy ha szervezetük nem felel meg a jogbiztosság követelményeinek. Más kérdés, hogy a belügyminiszter ezen ellenőrző működését nálunk egyéb nem garantálja, mint a miniszteri felelősség. Ha már most a jog az előzetes vizsgálat rendszerében az egyesület alakítását ilyen külső feltételekhez köti, kérdés, milyen társulások azok, a melyeknek ily módon kell megalakulniok, hogy a tilos egyesületek büntetése alá ne essenek? Jelesül, mi különbözteti meg a tulajdonképeni egyesületi működést a társulásnak egyéb nemeitől, az egyszerű, habár rendszeres társas összejövetelektől ?* * Stein Lőrincz (id. h. 63. és köv. 11.) különbséget tesz társaság (Gesellschaft) és egyesület (Verein) közt. Társaság általában az olyan alakulat, a melynél a közös működéssel elérendő czél nem terjed túl az egyes tagok magánérdekein (pl. szórakoztatás, vagyongyűjtés); egyesület pedig az olyan, a mely czéljánál fogva a közérdeket érinti. Ez megfelelne annak a különböztetésnek, a melyet az 1901. évi franczia egyesületi törvény a magánérdekü és közérdekű egyesületek közt lesz. Ez azonban юг
