Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)
Szladits Károly: Az egyesületi jogról tekintettel a polgári törvénykönyv tervezetére [212., 1903]
7 német parlament a Grundrechte der Deutschen közt emlegeti, és ugyancsak az 1867. évi osztrák Staatsgrundgesetz 12. czik- kébe felvette; de a czélszerü állami berendezkedés biztosítására e jog gyakorlását mindenütt a normatív szabályok rendszerének vetik alá, a melynek teljes keresztülvitelét az 1867. évi osztrák egyesületi jogi törvény nyújtja.1 E szerint minden egyesületnek hatósági tudomásulvétel mellett kell ugyan megalakulnia, de a hatóság a megalakulást csak akkor tilthatja meg, ha az egyesület «nach seinem Zwecke oder nach seiner Einrichtung gesetz- oder rechtswidrig, oder staatsgefährlich ist.» Nálunk az egyesületek megalakulása tudvalevőleg a kormányhatóságok gyakorlata szerint, a mely az 1873. és 1875. évi belügyminiszteri rendeletekben 1 2 nyert kifejezést, alapszabályaiknak belügyminiszteri láttamozásától függ; a nem szabályszerűen alakult egylet működésében való részvétel az 1898. (1136. ein.) évi belügyminiszteri rendelet értelmében kihágásként büntetendő. A belügyminiszteri láttamozás külső alakjában ugyan a concessio rendszerére emlékeztet, közjogászaink egyhangú tanítása szerint3 azonban a láttamozás nem concessio, hanem csak a törvényszerű alakulás ellenőrzése. Az egyesülési jog, a mint Rényi4 helyesen mondja, nem vezethető ugyan le az 1848. évi III. tcz. 32. §-ában biztosított «egyéni szabadság»-hói, de igenis folyik az 1848. évi alkotmányunk egész szelleméből. Egyébiránt ez a jog törvényes elismerést is nyert a nemzetiségi egyenjogúság tárgyában hozott 1868: XLIV. tcz.-ben, a melynek 26. §-a a következőleg szól: «Valamint eddig is jogában állott bármely nemzetiségű egyes honpolgárnak épen úgy mint a községeknek, egyházaknak, egyházközségeknek: úgy ezentúl is jogában áll saját erejűkkel vagy társulás utján alsó, 1 1867. nov. 15. törv. R. G. Bl. Nr. 134.; jó kiadása a Tezner által szerkesztett, a Manz-féle törvénygyűjteményben. 2 1873. ápr. 29-én 1394. sz. a. kelt belügymin. rend, az egyesületek ellenőrzése tárgy. (Rend. Tára 131. 1.); 1875. május 2-án. 1508. B. M. ein. sz. körrendelet az egyletek tárgy, (utóbbi közölve az 1898. évi Rend. Tárában a fent id. 1136. ein. rend. kapcsán). 3 L. különösen Kmety: Magyar közigazg. jog III. kiad. 356. 1. 4 A magyar gyülekezési jog, Bpest, 1901. 89. 1. 101
