Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)

Szladits Károly: Az egyesületi jogról tekintettel a polgári törvénykönyv tervezetére [212., 1903]

6

adja meg az egyesületi működés jogát; ekkor az engedélyezés, concessió rendszerével állunk szemben. Vagy pedig maga az állam elvileg elismeri a polgárok egyesülési jogát és biztosítja őket arról, hogy a megfelelő biztonsági követelmények betartása mellett e jog gyakorlását nem fogja tőlük megtagadni, előbb azonban a hatóság constatálni kívánja, hogy ezek az előfeltételek csakugyan megvannak-e ? Ez az előzetes vizsgálói? rendszere, a melyet normativ szabályok rendszerének is mondanak.1

E tekintetben érdekes jelenség, hogy az engedélyezés rendszere egyaránt közös az újkori absolut rendőrállamban éppen úgy, mint a természetjogi theoriában és az azt követő törvény- hozásokban. Hiszen mind a kettő, habár más-más úton, gyakorlati eredményében az állami omnipotentiára jut: az absolut állam a fejedelem isteni jogán, a természetjog pedig az államalkotó szerződés alapján. Hobbes a Leviathánban éppen úgy, mint Rousseau a Contrat Social-ban azt tanítja hogy az állam szabad egyesülés ugyan, de a társadalmi szerződés által azután az egyesek lemondtak arról a szabadságról, hogy az államtól független egyéb szervezeteket alkothassanak.1 2 3 * * E theória felhasználásával a franczia forradalmi alkotmányok is a legszélsőbb mértékben szorítják meg az egyesületek alkotását, úgy, hogy a napóleoni uralomnak azután könnyű volt a forradalom tanain építeni tovább az egyesületi jogot vagyis inkább annak az ellenkezőjét, a mire nézve jellemző, hogy az egyesületi jog egyszerűen a code pénal paragraphusaiban lelte szabályozását. (291—294. §.)8

1848 óta azonban, a doctrinair liberalizmuson épülő alkotmányszervezkedések általában az állampolgári jogok közé veszik fel az egyesülési szabadságot, így az 1848. évi frankfurti

1 Dr. L. Spiegel: Entstellung und Endigung der Vereine (Juristische Vierteljaliresschrift 31. kötet 1899., 1—2. 1.).

2 L. Loaning Vereins- und Versammlungsfreiheit ez. czikkét a Conrad-féle Handwörterbuch der Staatswissenschaftenban, mely az egyesületi jog történetéről jó tájékozást nyújt.

3 L. a régebbi franczia egyesületi jog rövid összefoglalását Thilo

Das preussische Vereins- und Versammlungsrecht (Breslau 1865) czimü

füzetének függelékében.

1C«