Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)
Szladits Károly: Az egyesületi jogról tekintettel a polgári törvénykönyv tervezetére [212., 1903]
о ezeket az ínség zaklatta népnek vak dühétől fogja megóvni. Igenis, én az egyesületi elvben többet látok a haladás és reform hatalmas eszközénél, én attól a társadalmi rendnek egykori megmentését várom.» Ily módon, hogy az organikus társadalmi theoria köréből merítsek hasonlatot, az egyesületek az állam testének szöveteiként jelentkeznek, a melyek ezen állami test sejtegyedeit közös functióra egyesítik. Ezek a társadalmi szövetek már most lehet, hogy az állami életre közömbösek; lehet, hogy azt jótékonyan segítik elő; de kóros alakjukban viszont kelevényekké mérgesedhetnek, a melyek az állami szervezet egészséges működését megtámadják. 1. Az egyesületek ezen elfajulásának megakadályozására s általában az uralkodó társadalomnak az egyesületekben rejlő veszedelem ellen való védekezésére szolgál az egyesületi jog egyik ága, az egyesületi rendészet vagy a mint Stein nyomán nevezni szokták, az állami vagy külső egyesületi jog. Ennek az egyesületi rendészetnek két fő iránya lehet: vagy pusztán megtorló, repressiv, vagy pedig egyúttal megelőző, prseventiv is. A pusztán repressiv egyesületi rendészet nem törődik azzal, hogy az egyesületek miként alakulnak; de mihelyt bárminő egyesülés ellenkezésbe jut az állami jogrenddel, az állam megtorló intézkedések útján az egyesület további működését megakadályozza. Ebben a rendszerben tehát külső jellel felismerhető egyesületek nincsenek, az egyesületek beleolvadnak a társas érintkezés egyéb alakzataiba. Ezt a teljes egyesületi szabadságot követik az angol-amerikai jogrendszerek, s ezt követi az 1901. évi egyesületi törvény óta Francziaország is (a congregátiók kivételével), ellentétben előző törvényhozásával, a mely az egyesületi szabadságnak egyenes nega- tiója volt. A prseventiv egyesületi rendészet ezzel szemben már magát az egyesületi működést is olyan jognak tekinti, a mely csak bizonyos, előre meghatározott és hatósági közreműködés mellett megalakult közjogi alanyt illethet meg. Ennek a rendszernek ismét két ágazata van. Vagy teljesen az államhatalom önkényétől függ, hogy minő alakulatnak 99
