Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 25. kötet (206-210. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 25. (Budapest, 1903)
Vargha Ferencz: Sociologia és büntetőjog [207., 1902]
16 csatát vesztett, ép annyit nyertünk azzal, hogy a büntetőjog reformatiójában a sociologiai iskola vette át a vezetést. Meg vagyok győződve, hogy azt meg is tartja s a büntetőjogot a társadalmi átalakulás revén biztos kikötőbe juttatja. Y. Még csak egy meglehetősen complex kérdést érintek, mely a reformatio másik csataterét foglalkoztatja; értem a büntetőjogi beszámítás kérdését. Ennek problémái azonban olyan mélységesek, törvényei annyira subtilisek, s a pbysiologiai lélektannal oly szerves összefüggésben vannak, hogy az a megindult reformatio rövid idejére tekintettel még nem forrhatta ki magát. Két hatalmas philosophiai világfelfogás áll itt egymással szemben: az Indeterminismus és determinismus, a mi a dua- listicus és monisticus világfelfogás törvényes leszármazója. Már Hobbes és Bentham felvette a küzdelmet a szabad akarat ellen, de minden eredmény nélkül; ma már azonban csaknem azt mondhatjuk, hogy közel van a jövő, midőn az indeterministák a forgalomból kiment ócskaságok lomtárába kerülnek. Vaskalapos nézetüket nem is tudják csak deductiv módon támogatni; a mire fényes bizonyság Proalnak, a riómi felebb- viteli törvényszék elnökének «Le crime» czimü munkája, melyben a természet törvényeivel szemben felvett harczában a zendavesztát, a védákat, a koránt s a szentírást állítja a legerősebben megtámadott pontokra, csakhogy az ellenfél által lőtt réseket ezzel a törékeny anyaggal betömje. Mint említettem, az eszmék még a forrongás állapotában vaunak; a törvényhozás még néma szemlélője a szellemi küzdelemnek; valószínű, hogy évek hosszú sora telik el addig, míg az élettani alapon fejlődő lélektan kutatásai leszürődnek s annyira összhangba hozhatók lesznek a büntető-sociologia követelményeivel, hogy a törvényhozó is foglalkozhatik azokkal. Addig a törvényekből nem volna tanácsos kiküszöbölni az akarat-szabadság elvét, mert a tudomány kísérletezhet, de 78
