Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 25. kötet (206-210. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 25. (Budapest, 1903)
Vargha Ferencz: Sociologia és büntetőjog [207., 1902]
15 dalmi milieu s az emberi cselekvények okainak mód felett complex szövete kit térít le a becsület útjáról s mikor szédül meg az, a ki életének javarészét becsületben töltötte. Már ezekből látható, hogy a büntető-jogtudománynak csak egyik részét építettük ki, de parlagon hever a többi s pedig a fontosabbik rész. Mielőtt azonban erre a nagyfontosságú kérdésre áttérnék, még rövid ideig büntetőjogunknál maradok, és a lehető legszűkebbre szabott keretben reáutalok arra a tapasztalati tényre, hogy ma már a régi büntetési rendszer alá van aknázva s annak épületéből a reformatio napról-napra többet pusztít el s azt oly új elemekkel helyettesíti, melyek a büntetősociologiai követeléseknek inkább megfelelnek. Liszt Ferencz széles alapon szervezett küzdelmet folytat a cze'lbüntelés mellett, mely módozataiban s mértékében a bűnös egyéniségéhez simul. A rövid tartamú büntetések ellen irányul másodsorban a reformatio. Erről azt tartja az új ^irányzat, hogy inkább káros mint hasznos; sem nem javítja a bűnöst, sem nem rét tenti azt el; miután pedig a contagium veszélyének teszik ki az első ízben bűnözőt a fogház ragályos milieujében, az ebből származó socialis kár elhárítása végett kívánatosabb a rövid tartamú szabadságbüntetéseket lehetőleg ritkán alkalmazni s azokat egyéb pótszerekkel kell helyettesíteni. Nem akarok e helyütt a már sokszor tárgyalt pótszerekkel foglalkozni; egyszerűen utalok a föltételes elitélésre; s a gyermekkorú bűnösökkel való bánásmód reformálására, melyek már nálunk is belekerültek a büntető novella tervezetébe. Hogy a megindult reformmozgalom évtizedek múlva hova vezet, a büntető-sociologia reformáló tevékenysége hogy fogja átalakítani büntetőjogunk rendszerét, azt ma még nem is sejthetjük, a mint hogy semmi reformáló szellemi mozgalom kezdetén nem határozható meg az, hogy a reformatio mily kijege- czesedésben fog megállapodni. Bizonyos azonban, hogy a mozgalmat tudományunk elavult rendszerében is a positiv világfelfogás indította meg s bizonyos az is, hogy a mily keveset vesztettünk akkor, midőn az antropologiai iskola az imperialismusért vívott küzdelmében 77
