Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 25. kötet (206-210. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 25. (Budapest, 1903)
Vargha Ferencz: Sociologia és büntetőjog [207., 1902]
zonyítják azt. így van ez a sociologiaval is, mely tegnap még nem volt, ma előítélettel küzd, de már óriási irodalma van; holnap megszabadul az előítélet lidércznyomásától, mely a tudatlanság ólomsúlyával nehezedik reá; s holnapután már nemcsak vezet a tudományban, hanem a társadalmi cselekményeket fogja öntudatosan irányítani. A bizalom hiánya rendszerint a pozitív tudás hiányát jelenti. Másfélszázaddal ezelőtt, midőn Franklin az első villámhárítót felállította, azt hitték az emberek, hogy az elektromosság csak arra való, hogy azt mint szörnyű veszedelmet elhárítsák. Bizonyára Franklin sem merte volna hinni, hogy az a villanyszikra, melyet ő elvezetett, átalakítja az ipart, kereskedelmet, s így közvetve az egész emberi társadalom szerkezetét megváltoztatja. A közelmúlt csodás haladásából sok hihetetlen dolog lehetőségéről győződtünk meg. Ne álljunk meg tehát a soeiologia nagy vívmányai előtt bizalmatlansággal; hanem a reménynyel fegyverezzük fel magunkat s én hiszem, hogy csalódni nem fogunk. Ha a természetben bizonyos törvényszerűség kimutatható, miért higyjük, hogy csak épen az emberiség fejlődéséből hiányzik az; vagy ha ezt elismerjük, miért gondoljuk, hogy a törvényszerűség okait s természetét épen csak önmagunknál nem. tudjuk kikutatni. Ez a bizalmatlanság azonban már csaknem elméleti értékű, mert ha a müveit államok vezető egyéniségeinek működésén szemlét tartunk: meggyőződünk róla, hogy a sociologiába már bekapcsolták a büntetőjogot; kutatják az emberi cselekmények törvényszerűségét s úgy hiszem, nem leszek rossz próféta, ha azt jósolom, hogy e kapcsolat a megindult szellemi mozgalomban csak erősebb lehet, de az meglaztdni nem fog soha. A nálunk is ismert berlini professor: Liszt Ferencz tankönyvében s folyóiratában erősen műveli a «kriminológiát», s ez alatt a fogalom alatt azt a tant érti, mely a bűncselekmény külső megjelenésével s annak okaival foglalkozik. Maga elismeri, hogy a kriminológia elnevezés tágkörű, mert abban benne van a büntetőjogi antropologia, mely a bün72 10
