Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 25. kötet (206-210. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 25. (Budapest, 1903)
Vargha Ferencz: Sociologia és büntetőjog [207., 1902]
11 cselekményt, mint az egyes ember életében előforduló jelenséget, a bűnözési hajlamot s a bűncselekmény individuális feltételeit tárgyalja; de benne van a büntető-sociologia is. mely a büncselekménynyel, mint társadalmi jelenséggel foglalkozik. Lombrosónál túlteng az antropologiai vonatkozás; ellenellenben követője, Garof'aló: «Kriminológia» czimü munkája jóllehet azon mint vörösfonál vonul végig az antropologiai iskolában való bizalom, mégis már megfelel czimének, mert a társadalmi milieut is kiemeli, s a bűnös ember tanulmányozásánál nagy súlyt helyez a nevelésre, gazdasági viszonyokra s a törvényekre, melyek a bűncselekmények okainak kutatásánál zsinórmértékül szolgálnak, mindazonáltal odaconcludál, hogy a bűncselekmény erkölcsi anomáliára vezetendő vissza. Tehát habár Garofalo kriminológiának nevezi munkáját, mégis túlteng abban a biológiai elem, s közelebb áll Lombrosóhoz, mint a sociologusokhoz. Ferri Criminal-Sociologiájában három elemet találunk a criminalitás meghatározásánál: a biológiai, physicai és socialis elemet. Tehát az antropologusoknak s a sociologusoknak is hive, sőt miután a physicai okok közt az úgynevezett tellurikus okokat tárgyalja, úgy látom, közel áll Ratzelhez is, a ki «A föld és az ember» czimü művében a természet tüneményeit a fejlődéstan szempontjából vizsgálja. Tisztán sociologiai alapon tárgyalja a criminalitást Turul ti és Battaglia, kik azt gazdasági okokra; Voccaro, a ki politikai alkalmazkodás hiányára; Topinard, Locassagne és Tanle, kik a bűncselekményt complex társadalmi befolyásokra vezetik vissza. És ha eltekintünk a psychopathologiai okoktól, azt hiszem, ez utóbbi felfogásnak van jövője és legtöbb jogosultsága. Senki sem téved jobban, mint az, a ki azt hiszi, hogy a társadalmi és emberi cselekmény természetét és kausalitását egy okból vagy az okok egy csoportjából meg lehet magyarázni. Hiszen az ember első sorban saját személyiségének kinyomatát viseli magán s ezenkivül a milieu szertelen szövevényes es változó hatása alatt áll, mely úgy játszik egyéniségünkkel, mint száraz falevéllel a vihar. Ez az oka annak, hogy a sociologia törvényeit nehéz megállapítani, mert öt érzékünk s az ezekből táplálkozó agyunk 73
