Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 25. kötet (206-210. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 25. (Budapest, 1903)
Jászi Viktor: A pragmatica sanctio és a házi törvények [206., 1902]
4!» Idáig tehát minden csak előkészítés. Épúgy a julius 8-iki királyi propositio, a melylyel az érdemleges munka kezdődik. Ebben a király többek közt ajánlkozik arra, hogy ezen sueces- siót oly módon fogja rendezni, mint más országaiban rendezte és a rendeket minden jogaikban meg fogja tartani. (Ita vicissim beneíata sua Majestas sacratissima hujusmodi successionem ad eum, quo in aliis regnis suis hsereditariis et ditionibus ordinata jam est, modum, ordinaturam, ipsosque status et ordines in omnibus . . : juribus . . . conservaturam offert). Ez alapon foglalkoznak érdemben a kérdéssel julius 11-én (és nem 12-ikén, mint Salamon mondja),* midőn az alnádor indítványára a királyi propositiókat újra előveszik. És a mint a feljegyzés mondja :** «veluti iterum etiam relecte sunt, in quibus occurrit in primaevis Paragraphis Suam Majestatem provocare se ad acceptationem Augusti Fceminei Sexus ad normam extranearum Provinciarum. Necessarium itaque foret cognoscere modum et formam ejusmodi successionis in aliis Eegnis Provinciis observandae veluti etiam ejusmodi instrumenta eate- nus emanata ac sub vidimatis Copys ad manus habitura perlecta sunt.» A 16-iki ülésen olvassa aztán föl Szluha a készítendő törvény szövegét. Miután el lett fogadva, indítványozza az alnádor, hogy az unió iránt a többi örökös országokkal s tartományokkal is lépjenek egyezségre, a mi elfogadtatott. (Mint tudjuk, ezt a király feleslegesnek nyilvánította válaszában) A főrendek is nyomban elfogadták az egészet, «et quo ad unionem approbant intentionem, et norma successionis reliquarum Provinciarum fiat salvis juribus et immunitatibus Kegni permanentibus. » A mint ezen törvények megalkotásának e vázlatos történetéből kitűnik, az 1. törvényczikk tulajdonképen csak az előzményeket adja elő, s azokért való köszönetét. Hogy a rendek szabadságának föntartását önként biztosította (lásd a kir. proposiurunkrul condescendált leány Ágnak successióját acceptálta legjen az Tttes nemes Országgyűlése semper penes Primogenituram perman. •> — Tehát a követ még a felől sem volt tájékozódva, hogy miféle ágak successióját fogadták is el. * I. m. 169. 1. ** L. id. Acta D. 49 4
