Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 25. kötet (206-210. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 25. (Budapest, 1903)
Jászi Viktor: A pragmatica sanctio és a házi törvények [206., 1902]
48 országok és tartományok csalhatatlanul leendő királyának is tartassák és koronáztassák.» Figyelembe veendő e törvényczikk tartalmának megítélésére ezen törvények létrejöttének a története. Az országgyűlés maga kezdeményezi a már jól előkészített nőági örökösödés behozatalát 1722 junius 30-iki ülésében. A kérdést, mely óvatosan, s távolról már a regalisban (máj. 1.) megpendittetik. Nagy István alnádor, a personalis helyettese az elnöklésben, veti föl; «si autem interregnum evenire contingeret, quant* calamitates ejusmodi occasione evenire solerent notorium esse. S ezért szükséges, ha a király fiörökösck nélkül halna el ut de successore in tempore Begnum sibi prospieiat.»* Majd Szluha hosszabb beszédben ajánlja a nőági öröklés elfogadását, de minden részletezés nélkül, sót azt egyenesen a Hármas könyvből vezeti le. A mágnások mindjárt hozzájárulnak «omnino secundare velle, ita ut votis coalescentibus etiam cum aliis Eegnis et Provinciis ad sacram Eegni Coronam spectantibus haec Successionis acceptatio intelligatur». Az elhatározás tehát teljes általánosságban arra vonatkozik, hogy a nőági successiót felajánlják s ezt küldöttség utján teszik. És gróf Csáky, a küldöttség szónoka, is csak azt mondja, a rendek abban egyeztek meg, és felségedet arra határozták kérni «Ut hereditarium Mttis Vr* pro Sexu Masculino Hungáriáé Begnum cum omnibus Begnis et Provinciis ad S. ejus Coronam pertinentibus, recuperatis, et DEO auspice recuperandis (casu) (quem DEUS optimus maximus clementes avertere dignetur) defectus sexus masculini nunc pro tunc et in perpetuum etiam pro sexu Fcemineo clementer acceptare dignetur; servato semper per styrpes Primogenitur* jure et ordine».** * Acta Dia?t. 1722. Nemzeti Muzeum 562. föl. lat. ** Act. Diáét. Különben, hogy a részletekkel azután is mily keveset törődtek az országban, jellemző példa rá Szatmárváimegye közgyűlésének jegyzőkönyve 1722 okt. 7-éről. A pragmatica sanctio elfogadása im ennyi nyomot hagyott a vármegye jegyzőkönyvében : «Tettes nemzetes és vzlő Eötvös Miklós Ur eő Kglme az mostani Diaetára lőtt Ablegatiojárul tévén Relatiótt, az tőb Discursusi közöt declarálta, hogy in defectu Sexus Mascullini az Felséges Austriai Háznak egyedül csak az mostani Felséges Kómái császár és koronás király 48
