Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 25. kötet (206-210. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 25. (Budapest, 1903)

Jászi Viktor: A pragmatica sanctio és a házi törvények [206., 1902]

48 országok és tartományok csalhatatlanul leendő királyának is tartassák és koronáztassák.» Figyelembe veendő e törvényczikk tartalmának megítélé­sére ezen törvények létrejöttének a története. Az országgyűlés maga kezdeményezi a már jól előkészített nőági örökösödés be­hozatalát 1722 junius 30-iki ülésében. A kérdést, mely óvato­san, s távolról már a regalisban (máj. 1.) megpendittetik. Nagy István alnádor, a personalis helyettese az elnöklésben, veti föl; «si autem interregnum evenire contingeret, quant* calamita­tes ejusmodi occasione evenire solerent notorium esse. S ezért szükséges, ha a király fiörökösck nélkül halna el ut de succes­sore in tempore Begnum sibi prospieiat.»* Majd Szluha hosszabb beszédben ajánlja a nőági öröklés elfogadását, de minden rész­letezés nélkül, sót azt egyenesen a Hármas könyvből vezeti le. A mágnások mindjárt hozzájárulnak «omnino secundare velle, ita ut votis coalescentibus etiam cum aliis Eegnis et Provinciis ad sacram Eegni Coronam spectantibus haec Successionis acceptatio intelligatur». Az elhatározás tehát teljes általános­ságban arra vonatkozik, hogy a nőági successiót felajánlják s ezt küldöttség utján teszik. És gróf Csáky, a küldöttség szónoka, is csak azt mondja, a rendek abban egyeztek meg, és felségedet arra határozták kérni «Ut hereditarium Mttis Vr* pro Sexu Masculino Hungáriáé Begnum cum omnibus Begnis et Provin­ciis ad S. ejus Coronam pertinentibus, recuperatis, et DEO au­spice recuperandis (casu) (quem DEUS optimus maximus cle­mentes avertere dignetur) defectus sexus masculini nunc pro tunc et in perpetuum etiam pro sexu Fcemineo clementer acceptare dignetur; servato semper per styrpes Primogenitur* jure et ordine».** * Acta Dia?t. 1722. Nemzeti Muzeum 562. föl. lat. ** Act. Diáét. Különben, hogy a részletekkel azután is mily keve­set törődtek az országban, jellemző példa rá Szatmárváimegye közgyű­lésének jegyzőkönyve 1722 okt. 7-éről. A pragmatica sanctio elfogadása im ennyi nyomot hagyott a vármegye jegyzőkönyvében : «Tettes nemzetes és vzlő Eötvös Miklós Ur eő Kglme az mostani Diaetára lőtt Ablegatiojárul tévén Relatiótt, az tőb Discursusi közöt declarálta, hogy in defectu Sexus Mascullini az Felséges Austriai Ház­nak egyedül csak az mostani Felséges Kómái császár és koronás király 48

Next

/
Thumbnails
Contents