Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 25. kötet (206-210. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 25. (Budapest, 1903)

Jászi Viktor: A pragmatica sanctio és a házi törvények [206., 1902]

47

Hogy e törvényczikk e minősége megítélhető legyen, itt közlöm Salamon magyar fordításában.* Miután a törvényczikk bevezetésében általában köszönetét mondanak a király gondoskodásáért, jóindulatáért, hogy összes kiváltságaikat, jogaikat s törvényeiket megerősítette, «legalázatosabb s a mennyire tőlük telik, ő császári királyi szent felségének legnagyobb köszönetét mondanak, azért is:

1. §. Hogy midőn legfelségesb ausztriai háza nőága is, ennek s az ettől leszármazandó ivadékoknak kibaltáig Magyar- ország királyi koronájára s azon szent koronához tartozó részekre, országokra és tartományokra az ország és hozzákapcsolt részek összes karainak és rendéinek egyhangú szabad szavazatával kikiáltatott (és ugyanazon karoknak és rendeknek szent császári és királyi felségedhez Bécsbe küldött ünnepélyes depu- tatiója által meghivatott);

2. §. Ezen ajánlatot is méltóztatott oly kegyesen és kegyelmesen s hálás indulattal fogadni s hű karai és rendei kegyes és üdvös kivánatainak nemcsak helyt adni ;

3. §. Hanem a magyarországi királyság koronájában és a hozzákapcsolt részekben, országokban és tartományokban olyan successiót, azon elsőszülöttségi sorban, mint a fiágbelieket, ő császári királyi szent felségének Németországon belül és kivül fekvő örökös többi országaiban és tartományaiban már általa rendelt, megállapított, közzétett és elfogadott rendszabály szerint, elválaszthatatlanul s a vérségi izek egyenlő voltában a fiág előjogának tekintetbe vételével, kíván irányoztatni, fentartatni és megőriztetni;

4. §. ügy, hogy az О nő- vagy fiörököse, a ki a fenséges ausztriai ház előrebocsátott országainak és tartományainak az említett, a fenséges ausztriai házban elfogadott elsőszülöttségi rendszabály szerint örököse : az utódkövetkezésnek ezen és minden jövendő esetekben épen azon örökösi jogával Magyarország és a hozzákapcsolt, szinte feloszthatatlanokul értendő részek,

* Megjegyzem, hogy ez itt a Szluha-féle propositio fordítása, mely a törvénytől abban különbözik, hogy az itt zárjelben közlött megemlítése a bécsi küldöttségnek abból hiányzott és csak a tárgyalás során -vétetett föl.

47