Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 25. kötet (206-210. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 25. (Budapest, 1903)
Jászi Viktor: A pragmatica sanctio és a házi törvények [206., 1902]
46 e törvényczikkben például egy szóval sincs emlitve a férfiaknak a nők fölött való elsőbbsége az utódlásnál, a mi pedig a sorrend szabályozásának egyik leglényegesebb pontja. Ha ez így van, már maga ez a körülmény is gondolkodóba ejthet. Mert kétségtelen az, hogy a nőági successio megállapítását, a jogszabályalkotást az 1723: 2. tczikkbe akarták foglalni a rendek, és nem az 1723: 1.1. czikkbe. Hogy magok a rendek így fogták föl, kitűnik már a t. czik- kek rubrumaiból. Az első törvényczikk czime ez: Status et Ordines Eegni, Partiumque eidem annexarum, Sacra1 C assa re ie et Regiae Majestati pro Libertatum, et Praerogativarum, Earundem Paterna, et Clementissima Confirmatione; et Suae in medium Statuum Sacratissimae Personae adventu ; gratias quam maximas referunt. Egyszó sem tehát arról, hogy itt a nőági successio megállapítása történnék, mig ellenben a második tczikk czime: De Regia Haereditaria Sacratissimae Caesareae, et Regiae Majestatis sexus fceminei Augustae Domus Aüstriacae in Sacra Regni Hungária! Corona, et Partibus eidem ab antiquo, adnexis, continua successione.» Deák Ferencz is, úgy látszik, így tartja, mert a midőn «Adalék a magyar közjoghoz» czimü munkájában a függelékben némely törvényt közöl, elsőnek, ezzel a megjegyzéssel e A sanctio pragmaticára vonatkozó 1723. évi tczikk» a 2. tczikket s utána a harmadikat közli, s csak egyebek közt később az elsőt. Ugyancsak a 2. törvényczikket jelöli meg Czirákv is annak, a mely a nőági örökösödést megállapítja.1 Hasonlókép Boncz;2 Máriássy.3 De igazolja ezt magoknak az illető törvényczikkeknek a tartalma, helyesebben a szövegezése. Mig a második törvényczikk, az ország, illetőleg a rendek nevében szól, és jogtételeket állapit meg, azt mondja, hogy Jus haereditarum transferunt, successionem acceptant, successionen stabiliunt . . . observandam determinant. Consuetudinem reservant, addig az első törvényczikk egész formájára nem egyéb, mint a rendek hálál - kodása a királyhoz, hogy a felajánlott női successiót kegyesen elfogadta. 1 Conspectus 73. 1. 2 Magyar államjog 237. 1. 3 M. o. közjoga 141. 1. 46
