Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 25. kötet (206-210. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 25. (Budapest, 1903)

Jászi Viktor: A pragmatica sanctio és a házi törvények [206., 1902]

*

Ennélfogva marad e családra a közönséges Missheirath fogalma alkalmazandó, az a notorische Missheirath, a mely minden reichständisch családnál érvényesült, ha a házi törvényekben tételesen nem is állapíttatott meg. így érthető már most, hogy a midőn a Habsburg családi szabályok mindig s mindenütt legitimus descendenst, legitimum matrimoniumot említenek, azért még ott a, nevezzük, «notorikus» Missheirath fogalma kiküszöbölve nincs, az subintelligitur, az legitimum matrimoniumnak nem tekintetett,* vagyis a Habsburgházra nézve 17i2‘d-ban úgy állt a dolog, hogy ott az öröklési szabályok törvényes házasságból születést kívántak; e mellett ugyanott érvényben volt az, hogy morganatikus házasságok is köthetők, vagyis oly házasságok, a melyekből születendő gyermekek az előre megállapított szerződés folytán a suecessióból kizáratnak, az öröklésre kerülők sorából kiesnek ; továbbá, hogy a közönséges joggyakorlat szerint való Missheirath esetében, az ebből származó gyermekek szintén successiora képtelenek s a sorra kerülők közé nem számíttatnak. Ez volt a helyzet. Már most Szilágyi conceptiója szerint a magyar törvényben használt kitételek oly értelemben használtattak, a mint oda át, hogy az osztrák sorrenddel teljesen egyezőt állapítsanak meg. De hiába keresem, vizsgálom az 172d : 2. tcz. 7. §-ában foglalt szavak melyikét lehet ily értelemben venni, nem találom. Ott következő, itt figyelembe jöhető szavak szerepelnek: Descendentes, legitimos, Eomano Cath. successores Austri® Archiduces. Hogy a legitimos jelző nem jöhet figyelembe, az az előre bocsátottak alapján kétségtelen. Descendentes szó értelmén sem lehet azon erőszakot elkövetni, hogy ez azt jelentené, hogy nem morganatikus és nem Miss- heirathból eredő leszármazók, hiszen ily értelemben az osztrák rendezésnél sem használtatik soha, mert ott mindig így áll: legitimi descendentes, míg a nálunk descendens szónak nincs legitimus jelzője. Maradna még successores és Archiduces. De láttuk, hogy e kettő együvé tartozó, egymást meg* L. a leg. matr. szó használatára : «Des Gesammten fiirstl. Hauses Sachsen gründlichen Bericht etc.» J. Moser: Beylagen zu Franz d. I. Wahlcap. 125. s k. 1. Továbbá Heffter i. m., a hol a Miss- heirath-tal szemben mindig legitime Ehe említtetik. Ily kérdések mint quaestio legitimi matrimonii tárgyaltatnak.

42

4 2