Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 25. kötet (206-210. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 25. (Budapest, 1903)
A jogi vizsgákról szóló vita (1902. május) [210., 1903]
98 aggály is elkerülhető volna, hogy a tervezet tág teret nyit nemzetiségű jellegű jogakadémiáknak felállítására s hogy ennek bekövetkeztét, ha a tervezet úgy áll meg a hogy azt contemplál- ják, csupán csak miniszteri önkénynyel lehetne elkerülni, — holott az általam javasolt mód az illetőket még a gondolattól is visszariasztaná, hogy uj jogakadémia felállítására törekedjenek. Kell továbbá, hogy a központilag szervezett államvizsga-tanácsnak, illetve a miniszternek megadassák a jog, hogy a jogakadémiákat fentartó közösségektől mindannak létesítését követeljék, a mi a kellő taneredménynek biztosítása czéljából szükségesnek látszik, pld. parallel tanszékek felállítását, az ubicatiók megfelelő kibővítését stb. Végül meg kell adni a jogot a végbizonyítványadás és államvizsgatartás jogosítványának megvonására. A miniszteri önkénykedést ellensúlyozhatná, ha a határozatok ellen felebbezési jog adatnék a közigazgatási bírósághoz. Ezek volnának a korlátok, melyek mellett egy egészséges deczentralizáczió keresztül vihető volna — a közviszonyok adta lehetőségnek határai között, mert hiszen, mint Székely és Schwarz t. tagtársak ő méltóságaik kifejtették, a fővárosi élet varázsa a vagyonosokat, a tanulmányi idő alatti kenyérkereset a szegényeket ezután is a budapesti egyetemre fogja vonzani. Ellenben nem látom annak akadályát a kötelező doktorátusnak az ügyvédi s bírói pályára menők részére való fentartásában, bár, mint már jeleztem, még ha így is állana az eset, merőben a decentralisatio másodrangú szüksége kedvéért sem adnám fel a magasabb tudományos kiképzésnek elsőrangú követelményét. Én ugyanis ép attól, hogy a közigazgatási és a jogi pályáknak elméleti előképzése közötti különbséghez ragaszkodunk, de egyúttal az államvizsgának a jogakadémiákon való letevésének lehetőségét megadjuk, várom a jogot hallgatóknak oly selectió- ját, hogy ugyan a bíráknak s ügyvédeknek készülők továbbra is az egyetemeket fogják látogatni, azonban a közigazgatási pálya jelöltjei — kik tanulmányban és vizsgákban az enyheséget keresik — a vidéki akadémiákat fogják felkeresni. A miniszteri tervezetnek ezen közszempontokból merített bírálata után a t. teljes ülés engedelmével reá térek annak az ügyvédség szempontjából való megvilágítására. Teszem ezt rövidséggel, a jelszavaknak csak megütésével. 482
