Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 25. kötet (206-210. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 25. (Budapest, 1903)
A jogi vizsgákról szóló vita (1902. május) [210., 1903]
Az ügyvédség álláspontjáról két tekintet alá kell vonni a javaslatot. Egyik: az érdek, hogy a karnak tudás- és erkölcs- nivója emeltessék. Másik: az érdek, hogy a pályának túlözön- lése megakadályoztassék. Mint látni méltóztatik, a kari specziá- lis érdek teljesen fedődik az általános, a közérdekkel. Az ügyvédi hivatás nemességének érzésétől áthatva, a tudás-nivónak emelésében nem csupán a lehanyatlott külső tekintély öregbedésének eszközét látom, hanem azt a benső ösztököt is, mely a mai ügyvédi mesterembert a jognak tudósává nevelve, a hivatás gyakorlásának módját egy nemesebb, altruistikusabb irányban lesz képes fejleszteni. Tehát: mennél hosszabb tanulmányi idő, mennél több vizsga, mennél nagyobb követelmények az egyes vizsgákon ; mert, legalább garantialiter, annál nagyobb a tudáseredmény s az ennek nyomában járó erkölcstöbblet. A kötelező tudori vizsgának eltörlését s a köz- igazgatási elméleti előképzéssel leendő unifikácziónkat tehát perhorreskálnunk kell. Érinteni kivánom csupán, hogy az elméleti államvizsgának tudományos nívóját bizonyára a közigazgatási pályára lépők fogják megadni, mert ezek lesznek többségben, mert ezeknek ■csekélyebb jogi tudás szüksége lesz irányadó s mert ily mérsékelt tudást követelve meg az ilyen jelölttől, lehetetlen lesz többet kívánni az egyidejűleg vizsgázó jogpályára készülőtől. A tudás- és erkölcsnivónak sülyedését más okoktól is várom. Az egyetemet végző joghallgatók ma két seregre oszlanak. A szellemileg gyengék visszariadnak a szigorú képesítő vizsgáktól és megelégszenek a közigazgatási képesítéssel; a szellemileg erősebbek keresik és elérik a jogtudományi képesítést. Tereljük immár együvé a két tábort s nekik egységes képesítést adva úgy a közigazgatási, mint a jogi pályára, nyissuk meg előttük az ezekhez vezető sorompókat! Bizonyosra vehetjük, hogy sok azok közül, kik a mai rendszer mellett a köz- igazgatási pályára kényszerültek volna, az egységes elméleti képesítésnek birtokában az ügyvédi, vagy bírói pályára fog menni és silány tehetségét és alig megemésztett vékony tudását bele fogja vinni a bírói, de különösen az ügyvédi karba, mert hiszen az ügyvédségnek egy sikeres esztendeje nagyobb haszonnal kecsegtet, mint szolgabiróságban töltött tiz esztendő. *»0 283 7*
