Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 25. kötet (206-210. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 25. (Budapest, 1903)
Jászi Viktor: A pragmatica sanctio és a házi törvények [206., 1902]
azt körülírja. Épen a magyar törvényhozók részéről képzelhe- tetlen volna más. A törvényt Szluháék szövegezték, par excellence régi módi jogászemberek; az egész országgyűlés jogász- kodó táblabirákból állott, a kiknek Verböczy a vérökben volt: elképzelhetetlen, hogy ily emberek jogi műszavakat, melyeknek inveterált értelmök van, most egészen más, a magyar jogban eddig ismeretlen értelemben használjanak, a nélkül hogy azokat legalább is körülírják, külön értelmöket megmagyarázzák. És épen mivel nem teszik, következtetem, hogy nem is akartak vele mást kifejezni, mint a közönséges magyarjogi értelmet, és miután tényleg gondjuk volt rá, hogy az a szabályozás az osztrákkal conformis legyen, más következtetés nem vonható, mint az, hogy vagy nem is tudtak arról, hogy az osztráknál egyen- rangű házasságot értenek és kívánnak, vagy pedig e kérdést a maguk részéről a maguk törvényében szabályozni nem akarták. A kérdés tisztába hozatalára nézve azonban mindenesetre vizsgálni kell az akkori osztrák öröklési rendet. Mik is azok a trónörökösödési szabályok, a melyekre való tekintettel és melyekkel való egyezésre törekedve állapították meg a magyart. Szilágyi csak az 1713-iki pr. Sanctiót említi, pedig kétségtelen, hogy úgy a pactum mutuee successionis, mint a két József-ági főherczegnő renunciációja is figyelembe vétettek.* A pactum mutum successionis azért, mert az tulajdonképen alkatrészét képezi az 1713. április 19-iki declaratiónak, az ott akkor fölolvastatott, azt érvényében fönállónak jelentette ki Károly és egész declaratióját ezen pactum bővebb kifejtésének s megmagyarázásának minősíti. Mint fentebb előadtam, ez okmányokban mindig és mindenütt ilyen megállapítások használtatnak a származás minemüségének meghatározására: legitimi, ex legitimo matrimonio procreati, ex legitimo matrimonio progeniti: majd a németekben: ehelich gebohrene männliche Leibserben, Ehelichen Männlichen Leibs-Erben, des Königs in Spanien Lbden Ehelichen Mannsstammes, ehelich geborne 29 * L. Genuina informatio de statu successionis Augustae Domus Austriacae in Regnis, Ditionibus et Provinciis, sibi subjectis haeredi- tariis, ex Pactis ejusdem Publicis per Magistrum Franciscum Szlulia Protonotarium Palatinalem deducta. Nemz. Muz. kézirat. 572. föl. lat. 29