Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 25. kötet (206-210. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 25. (Budapest, 1903)
A jogi vizsgákról szóló vita (1902. május) [210., 1903]
91 közigazgatásban s jogszolgáltatásban közreműködőknek mai tudásnivóját a lehető legmagasabbra fogja felszöktetni. Ebből a vezérszempontból birálva a reformtervezetet, az már alapgondolatában is elliibázottnak jelentkezik. Ez a hibás alapgondolat: a közigazgatási s a szorosb értelemben vett jogi (bírói s ügyvédi) pályára lépők elméleti előképzésének unifiká- lása. Sem a pályáknak belső tudásszükséglete nem azonos, sem a succrescentia biztosítása nem kivan meg azonos lealkuvást a theoretikus tudásszükségletből. Bizonyos, hogy a közigazgatási tisztviselőtől a jogi tudásnak a mainál magasabb mértékét kell megkövetelni, úgy a bírótól s ügyvédtől is az államtudományokban való jártasságnak a mainál nagyobb fokát. Ennyiben igenis orvoslandó a mostani hiányos állapot. Pejor morbo volna azonban az orvosság, ha ezt abban találnók, hogy a bíró s ügyvéd jogi elméleti tudástárát leszállítanék a közigazgatási tisztviselő jogi elméletszükségéhez. Azoktól, a kik az állam nevében igazságot szolgáltatnak s azoktól, kik ezt előkészítni, támogatni s ellenőrizni hivatvák, nem mérsékelt jogi tudást, hanem kifejlett jogi műveltséget követelünk meg; műveltség és tudás közt az elválasztó vonalat ott látván, hogy a műveltség elmélyített, megemésztett tudás, mely egyúttal methodikus továbbmüködésre képesít. Még szembeszökőbb a két pálya közötti különbség a succrescentia biztosításának szempontjából. A mindennapi élet mutatja, hogy a közigazgatási pálya a mai alacsony elméleti előképzés mellett is csak nehezen fedezi tisztviselőszükségletét. Gyakori az eset, melyben a választott vagy a kinevezett egyénnél a törvényszerű képesítést előlegezik s az már soká functional, a míg a vizsgák útvesztőjén a képesítés révébe jut. Ezen gyakorlati szempont tehát a mai nívónak erős emelése elé nehéz akadályt gördít. Ellenkezőt tapasztalunk a birói s ügyvédi pályán : túltengés a jelenben; további feles szaporulatra kilátás a jövőben; a succrescentia — hála égnek, sajnos! — bőségesen meg lesz, akárminő magasra fokozzuk is az elméleti előképzést. Ezeknek a szempontoknak egybevetése szabatosan adja meg a keretet, melyben reformunkat megalkotni kell: bizonyos pontig (nevezzük ezt egységes államvizsgának) együtt 275
