Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 25. kötet (206-210. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 25. (Budapest, 1903)
A jogi vizsgákról szóló vita (1902. május) [210., 1903]
66 agyában. A rendszertelenség kapkodásra, tudákosságra vezet. Szerintem e tekintetben kötött mars-rutát kell adni annak a fiatal embernek s meg kell szabni hogy kiképeztetése czéljából milyen tárgyakat és milyen sorrendben hallgasson. Ezeknek mérvét úgy kell megállapítani, hogy ezek mellett alkalma legyen a kellő mértékben speciális kollégiumokkal, szemináriumokkal és practicumokkal is foglalkozni. — Ennyit a tanszabadság kérdésére nézve. A mi az akadémiát illeti, azok ennek a czélnak is igen jól meg fognak felelni. Ha azokban a tanári kar úgy állíttatik be, a a mint az contemplálvá van, akkor méltóztassék elhinni, azon akadémiák igen szépen és hamar fel fognak virágozni. Ne méltóztassék azt mondani, hogy nincs tanerő. Eddig olyan kedvezőtlenek voltak az anyagi nehézségek folytán az akadémiák tekintetében a viszonyok, hogy az szinte páratlan és mindannak daczára csodálatos módon igazán azt lehet mondani, hogy a magyar nemzetnek becsületére váltak azon intézetek, mert akadtak igen sokan, a kik a tanári pályára szánták magukat és az akadémiákon is kitűntek s kiváló emberekké lettek, sőt a budapesti egyetem díszeivé váltak. Méltóztassék végig nézni az akadémiák tanári karain; hány kiváló erő van ott! Ha azok az akadémiák a kellő színvonalra fognak emeltetni, akkor ez az intézmény tanárokat fog nevelni, de ehhez az államnak és a közoktatásügyi kormánynak bizonyos rendszeres és tervszerű munkával kell járulnia. így, ha azt látja a tanárikar az egyetemen, hogy egy-egy kiváló fiatal ember van, stipendiumokkal segíteni kell; gondoskodni kell arról, hogy tudományos tekintetben kiképezhesse magát; hogy külföldre kimehessen, a mi különben részben most is megvan. De hogy az lehetségessé váljék, ahhoz szükségük van ezen fiatal embereknek az arra való kilátásra, hogy az akadémiákon kellő elhelyezést fognak idővel találni tisztességes fizetéssel járó állásban. E szempontból tehát nem féltem az akadémiát. Most még az ügyvédi kérdésről — a mennyiben a tárgygyal kapcsolatos — kívánok szólani azért, mert ez szakunkba vág és épen ennek a kérdésnek köszönhetem tulajdonképen a felszólítást arra, hogy e kérdésben én is előadóként szerepeljek. 250