Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 25. kötet (206-210. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 25. (Budapest, 1903)
A jogi vizsgákról szóló vita (1902. május) [210., 1903]
67 Az ügyvédség körében nagy mértékben mutatkozik a miniszteri tervezet ellen irányuló törekvés, mert az ügyvédségnek jelentékenyebb része a doktori vizsgák kötelező voltának megszüntetésében tulajdonképen az ügyvéd-képzés színvonalának leszállítását látja. Legyen szabad e kérdésre vonatkozólag is nyilatkoznom. Ha egyszerűen eltörölnék a doktori vizsgákat és nem állítanának helyökbe mást, akkor ez kétségtelenül így volna, de azt kérdem én, s bátran szembeszállók az ellenvetésekkel, mert saját egyéni meggyőződésemet mondom el, a mi kötelességem is, azt kérdezem én, hogy 1874 óta, midőn az ügyvédi rendtartást behozták, az ügyvédi kar helyzete javult-e? (Egy hang: Hol állanánk ma, ha be nem hozták volnál) 1874 óta folytonosan nagyobbodtak a bajok. Méltóztassék csak meghallgatni, megfelelek én erre a dologra. Ma az az állapot, hogy a kötelező doktorátus intézménye nem elegendőképen alkalmatos eszköz arra, hogy az ügyvédi kar bajait orvosolja. Ennélfogva semmi sem állja útját annak, sőt kötelességünk, hogy egy ilyen tökéletlen eszköz helyébe egy másikat, egy jobbat állítsunk. (Egy hang : Ha ugyan jobb lesz!) Erre is egyszerűen meg lehet felelni. Ma az ügyvédképzés egyike a leggyöngébbeknek. Már voltam bátor kifejteni, hogy a tanulók legnagyobb része négy éven keresztül nem jár az egyetemre; a négy év elteltével megkezdi a szigorlatok letételét; egy-egy szigorlat tárgyai a discip- linák bizonyos része tekintetében tájékoztatást nyújtanak ugyan, a positivumok legnagyobb részben azonban nem, tehát az a fiatal ember tulajdonképen csonka elméleti ismeretek alapján kezdi meg praxisát. Ha még olyan tárgycsoportot választ is első vizsgájául, a melyekben positivumok fordúlnak elő, még abban az esetben is csak a positivumok egy részéről bir tájékozottsággal, de a többiről nem. És csonka ismeretek alapján, a melyekből pl. hiányzik a magyar magánjog, hiányzik a perrendtartás, ugyan hogy kezdheti haszonnal a gyakorlatot! Vagy ha hiányzik a másik oldalon pl. a büntetőjog, vagy más olyan tantárgy, a melyben való tudatlansága, a mely téren való vaksága őt minden pillanatban akadályozza a gyakorlatban, akkor hogy fogja ő a maga praxisát a szükséges elméleti alapképzettség nélkül folytathatni ? Az igy folytatott praxis merőben értéktelen, mert egyszerű irodai kezelésre szorítkozik, a mi nem képez tu251 5*
