Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 25. kötet (206-210. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 25. (Budapest, 1903)
Jászi Viktor: A pragmatica sanctio és a házi törvények [206., 1902]
lünk, hogy az uralkodóházban egyenrangú és morganatikus házasságokat elismerünk. Széli szerint a morganatikus házasságot igaz, hogy törvényeinkben elismerve nem látjuk, de nem is tiltják. «És az a bázisa van, a melyet a hosszú időkön bevett gyakorlat és szokás ad. A szokás jogszokássá és szokásjoggá fej- dött. És én nem deriválom a házi törvényekből, én ebből a szokásjogból deriválom» * Azonban ez az indokolás nem kielégítő azért, mert a szokásjog létele nem mutatható ki. Hogy a magyar közjogban kifejlődött ily szokásjogi szabályról szó lehessen, arra már csak legalább is egy esetnek elő kellett volna fordulni 1723 óta, a melyben a nem egyenrangú házasságból született soron levő descendens mellőztetett volna a trónöröklésben. Ilyen esetről azonban nemcsak hogy 1723 óta nem tudunk, de azelőttről sem. Mert az a magyar szokásjogi tétel megállapítására nem alkalmas eset, hogy János főherczeg ivadékait főherczegek- nek nem tartották; miután nem az a lényeges kérdés, a mint az 1723: 2. tcz. magyarázatából kiderült, hogy főherczegi rangot és czimet visel-e a sorra kerülő, hanem hogy successorrá lesz-e az adott esetben, vagy nem. Vagyis döntő eset ez akkor lett volna, ha rákerült volna már a sor a merani grófra, s mellőztetett volna. Szilágyi sem tartja, hogy a morganatikus és az egyenrangú házasságok intézményének szokásjogi megállapításáról lehetne szólni; nem ismer ily szokásjogot.** 0 az egyenjogú házasság kívánalmát másból vezeti le ; és miután a miniszterelnök és az. ő felfogásának teljes egyezősége mindkét részről többször hangsúlyoztatok, e fejtegetéseket kell a ház nagy többsége felfogásának tekinteni. E fejtegetések Szilágyi Dezső 1900. november 6-án tartott nagy képviselőházi beszédében foglaltatnak, a hol mindjárt oda állittatik a kérdés lényege a maga teljes plasticitásában a következőkkel : «Vájjon az 1723-ban szabályozott trónöröklési rend szerint, az ezt szabályozó törvények szerint az egyenrangú házasság intézménye szükséges kellék-e arra, hogy oly utódok legyenek, kik a trónöröklésre hivatottak ?» * L. Kpli. Napló 1900. okt. 31. ülés, 200. 1. ** Képv. Napló 1900. nov. 6. 26ö. 1. 26 26
