Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 25. kötet (206-210. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 25. (Budapest, 1903)
Kováts Gyula: A jogi vizsgák reformja [209., 1902]
4 nem még magyar történeteket külön fogva a világ történeteiből. Az ifjú nem tuda egyebet midőn iskoláit elhagyta, mint dogmatika és polemica theologiát, mintha az, a mit alsóbb iskoláiban tanult, ha jól taníttatott, elég nem volna. Mely törvényeinken állapodik vallásunk s mi az a bécsi, három nickels- burgi, linczi, szatmári béke, azt én Patakon nem tudtam, azt későbben tanultam meg. Szülei patvariára adták (már tudniillik az ifjút) s ott a praxis és egy izetlen vastagságú Huszty csinálták olyan prókátorrá, milyen philosophia nélkül a közönséges fejből válhatott.» Valójában a ius naturas tanítása is igen fogyatékos lehetett. Még a római jog tanításának alapját is a nagyszombati egyetem működése vetette meg. A II. József kora a jog tanítására nézve is nagy fordulatot jelent. 0 nemcsak Pestre helyezte át (1784) Budáról az egyetemet, de az állami jellegű jogi oktatás érvényre emelésére is hathatós rendeléseket tett. Először is azt hagyta meg 1784. évi junius 14-én 14,127. sz. a. kiadott rendeletében, hogy azok, kik ügyvédi vizsgát akarnak tenni, előbb examen rigoro- sumot tartoznak coram facultate tenni, mit sokan — így egyetemünk is - úgy értettek, hogy előbb valóságos rigorosumot vagyis jogtudományi doktorátust kell tenni. Habár a tett rendelkezést később (ordo iudiciarius 433. §.) úgy magyarázták, hogy az examen rigorosum alatt nem kell többet érteni, mint oly szigorú vizsgát, mit kir. akadémián is le lehet tenni, a rendelkezés hatását nem tévesztette el. Ráutalt az állami jellegű jogi oktatás igénybe vételére. A hallgatóság oda igyekezett tanulni menni, hol az előirott vizsgát le is tehette. Utóbb II. József azt is elrendelte 1787. évi szeptember 27-én 34,054. sz. a., hogy az examen rigorosumot a közigazgatási pályára készülők is le tartoznak tenni. Ezekkel a rendelkezésekkel az állami jellegű jogi oktatás hathatósan biztosítva lett. A második rendelkezés megtételekor II. József a protestáns ifjúság eljövetele okából az állami intézetekre még könnyítéseket is tett. Mindjárt a harmadik évfolyamra iratkozhatott be, melyen a filozófiai két kurzus után kezdődött csak voltaképen a két évig tartott különleges jog- és állam-tudományi oktatás. A filozófiai két évfolyamon át a jogból tulajdonképen csak a ius naturae-t és a ius gentium-ot tanulták, melyekkel a protestánsok több helyen itt
