Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 25. kötet (206-210. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 25. (Budapest, 1903)

Kováts Gyula: A jogi vizsgák reformja [209., 1902]

5

már középiskoláikban foglalkoztak. Ezen az alapon léphettek be ifjaik mindjárt a harmadik évfolyamba s ez rájuk nézve annyiban volt előnyös, hogy a magyar joggal (ius patrium) elméletileg is megismerkedhettek, a melyet a protestáns iskolákon csak nagyon elvétve tanítottak s egészen a praxis idejére hagytak. A II. József rendelései azonban igen népszerűtlenek voltak már azért is, mert az első ízben rendszeresen űzött germanizáczióval estek egybe. Az ő korában a magyar közjog tanítása szenvedett legtöbbet, a mely időben még az is megtörténhetett, hogy Sárospatakon Szilágyi Márton a kollégium rektora 1784. évi deczember 16-án arról értekezhetett, hogy az alattvalóknak semmi joguk sincs a fejedelem rendeletéit birálgatni (de dispositionibus summi terrae principis non vellicandis).

Ballagi Géza: Szilágyi Márton nem Patakon tanított, hanem Debreczenben.

Kováts Gyula: Az a Szilágyi Márton, kire gondolni mél- tóztatik debreczeni professzor volt és pedig 1680 körül. Ennek az unokája az a Szilágyi Márton, kiről nekem volt szerencsém megemlékezni. De hadd folytatom előadásomat.

Nem csoda, ha II. József után az alkotmányosság visszaálltával az autonom egyházfelekezeti jogi oktatás s az ezzel kapcsolatos vizsgáztatás egészen feléledt és pedig az 1790. évi XXVI. artikulus következtében, mely a protestáns főiskolákat hatályosan biztosította. Az ügyvédi pályára, a leginkább igénybe vett jogi pályára autonom egyházfelekezeti jogi iskolák utján is el lehetett egészen szabadon jutni. Erre a pályára több egymást szakadatlan rendben követő nemzedéket nem csekély számban autonom egyházfelekezeti iskolákban készítettek elő és vizsgáztattak. Nem csoda, ha az államnak az a túlsúlya a jog- és állam-tudományi oktatás terén, mely az 1790 előtti években előállott, veszendőbe ment, habár az érvényben megmaradt Mária Terézia-féle Eatio Educationis (1777) az államkezelte akadémiai jogi kurzusról, mely az egyetemen sem hiányzott, azt mondja: «scopum eiusdem in eo situm esse oportere, ut aptos formet Begi ot rei publica' administratores».

145