Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 25. kötet (206-210. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 25. (Budapest, 1903)

Kováts Gyula: A jogi vizsgák reformja [209., 1902]

A jogtudományi doktorátus jelentősége.

T. teljes-ülés! Az állami helyesebben az állam kezelte jogi oktatás hazánkban azzal kezdődik, hogy a katolikus alapítású nagyszombati egyetemre az állam 1770-ben rátette a kezét. Előbb minden jogi oktatás csak egyházi jellegű volt. Erre az oktatásra a protestánsok is jogot formáltak az exercitium religionis liberum alapul vételével, habár a protestantizmus épen abban daczolt a katoliczismussal, mintha a lelkeket a jog külső erejével lehetne kormányozni. Az előbbi szerint az isteni kinyilatkoztatásnak nincs jogi jellege. Merőben valláserkölcsi jelentőségű. A protestantizmusnak ezzel az alapfelfogásával szemben állította épen oda a tridenti zsinat Jézus Krisztust mint valóságos törvényhozót, minek sokan az állami életre is kiható jelentőséget tulajdonítanak. Még az állam és az egyház közötti viszony is a szentirás szerint igazodnék.

Az állami jellegű jogi oktatás még jobban a Ratio Educa- tionissal (1-777) formálódott ki, midőn ezzel egyidejűleg a nagy- szombati egyetemet Budára helyezték át. De azért a protestáns jogi oktatás tovább is folyt, habár nagy sikerei még mindig nem voltak. Tudjuk, hogy már a hires Comenius hiába iparkodott 1650-ben a protestáns jogi oktatást kiépíteni. Megmaradtak annál, hogy jóformán csak a természeti jogot (ius naturse) tanították. Még kevéssel a II. József előtti időre vonatkozólag is arról értesít bennünket Kazinczy Ferencz (Pályám emlékezete), hogy a mint nem tanították Patakon és Debreczenben a hazai történetet, úgy a hazai jogot sem. Ezt csak Nagyszombatban tanították és Egerben, hol 1740-ben alapították a ma is fennálló lyceumot azzal a törekvéssel, hogy katolikus ügyvédek se hiányozzanak. «Az én koromban — irja Kazinczy - Patakon és Debreczenben még nem tauitának hazai törvényt,

1*

1+3