Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 25. kötet (206-210. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 25. (Budapest, 1903)
Jászi Viktor: A pragmatica sanctio és a házi törvények [206., 1902]
14 névvel. De úgy hiszem nem tévedek, ha azt mondom, hogy nem is tartották szükségesnek a törvényes születést, mint külön föltételt kifejezetten kikötni. Először is azt látjuk, bőgj7 az 1687. örökösödési törvényekben sincs; pedig ugyanoly okok szóltak volna a mellett akkor is, mint most; és viszont ugyanoly okból volt azt felesleges akkor is kitenni, mint az 1723-iki törvényekben. Azért pedig, mert azon törvények egész fogalmazása már magában foglalta a törvényes születés kellékét. Az 1687: 2. és 3. tczikkek mindenütt masculi haeres-eket említenek. Tudjuk pedig Werbőczyből,* hogy «de vetusta et approbata regni hujus nostri consuetudine haeredes solummodo filii legitimi, qui juribus paternis haereditariis succedere solent, intelli- guntur. Licet in casu, quod bona et jura possessionaria . . . utrumque sexum ... concernere dignoscuntur: Haeredis nomen, ipsae quoque filiae (licet improprie) gerere permittantur ...» Tehát csakis törvényes fiukról volt szó (filii legitimi), és hogy külön hozzá tették a masculi-jelzőt, természetes, hogy t. i. egész kétségtelenné tegyék a női ág kizárását. Ugyanez a helyzet az 1723-iki törvényekben. A magyar jogász, mikor hasreditaria successiót ir be a törvénybe, haerest említ, nem is gondol arra, hogy törvénytelenekről is szó lehetne. Ugyancsak határozott értelme ven a defectus seminis kifejezésnek a magyar jogban, a mely mindig törvényes leszárma- zókra vonatkozik, s az adományrendszerben nagy szerepet játszván, közismeretit és közhasználatú volt.** Már pedig hogyan állapítja meg az 1723. : 2. tcz. azon leszár mazók körét, a kiket a trónörökösödés megillet. Azt mondja (§. 5.) «In defectu Sexus Masculini Sacratissimas Caesareae et Eegiae majestatis ............jus hsereditarium .succedendi etiam in Sexm Augustae Domus Suae Austriacae Foemineum, primo loco quidem ab altefata modo Regnante Sacratissima Caesare et Regia Majestate; §. 6. Dein in Itujus defectu, a divo Olim Joseplia ; §. 7. His quoque deficientibus, ex Lumbis divi Olim Leo- poldi etc. * Hk. I: 17. ** L. Hk. 1: 22. 14
