Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 25. kötet (206-210. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 25. (Budapest, 1903)
Polner Ödön: A pragmatica sanctio és a házi törvények [208., 1902]
35 ténik az utódlás: Habitaque in graduum »qualitate ejusdem Line» Prerogative Masculorum ratione. Jászi ezen záradék értelmének ilyképen való visszaadását helytelennek véli, azt tartván, hogy az ejusdem line® nem a graduum birtokosa, hanem a masculorum mellett mint genitivus qualitatis áll, tehát rigy fordítandó: az ízek egyenlősége esetén ugyanazon ágban levő férfiak előjogának figyelembevételével. Hogy ez a helytelen fordítás, annak bizonyítására csak azt említem, hogy az 1753: 1. tcz. eredeti, kézirati példányában ez a záradék a következő- kép van pontozva: habitaque in graduum »qualitate ejusdem Line», Pr®rogativ® Masculorum ratione, a mely pontozás kétségtelenné teszi, hogy az ejusdem line® igenis a graduum birtokosa, s hogy az általam fent adott fordítás, mely különben a Tóth Lőrincz-félével megegyezik, helyes. Ennek a záradéknak jelentése pedig figyelembe véve az -elsőszülöttségi rendet, az, hogy ugyanazon ágban egyforma ízben levő leányok csak a fiúk után következnek, vagyis ha fiúk nincsenek, a leányokra kerül a sor. Különböző ágak közül azonban az elsőszülött ága mindig megelőzi az utóbbszülöttet és annak ágát úgy, hogy az oldalágra az utódlás csak akkor következik, ha egyenes ágon nemcsak fiú, hanem leány le- származók sincsenek. Mert ha az ízek különbözősége esetén a közelebb ízben álló oldalági leány megelőzné a távolabbi ízen álló, de egyenes ágon leszármazó fiút, ez ellenkeznék az első- szülöttséggel, vagyis az előbbszülött ágának az előnyével, a mely szerint míg az előbbszülött ága ki nem hal, az utóbbszülött ágra nem következhetik a sor. A kérdés tehát tulajdonképen nem az, hogy a közelebbi ízen álló leány megelőzi-e a távolabbi ízen álló fiút, hanem hogy az előbbszülött ágban levő leányok megelőzik-e az utóbbszülött ágban levő fiúkat. Az 1. tcz. 3. §-a értelmében igen, de az utóbbszülött ágban a fiúk megelőzik az egyforma ízben levő leányokat, és a képviseleti elvnél fogva, mely az elsősziilöttség folyománya, s mely a régi magyar jogban szintén szabály volt, az utóbbszülött fiúnak leányai megelőzik idősebb nővéreit. E szerint tehát, ha valamely királynak nem volna fia, csak leánya, ez megelőzné a király öcscsét és ennek fiait, meghalt fiának leánya azonban megelőzné az ő leányát, még ha az előbb is született, mint meg3* 121
