Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
Schächter Miksa: Az orvosi beavatkozás jogáról és az orvos felelősségéről [202., 1902]
17 úr említette minap, hogy a középkori glossatorok szerint az orvostól csak a «summa diligentiát», a legnagyobb igyekezetét kivánták. Az újabbkori és legújabb glossatorok azonban már több és nagyobb igényűek. Taylor így állapítja meg az orvos «general standardját», hogy «He must have a reasonable degree of knowledge, skill and experience» rendelkeznie kell megfelelő fokú tudással, ügyességgel és tapasztalattal: «he must exercise ordinary care and diligence» eljárásában megfelelő gondosságot és szorgalmat kell tanúsítania és «he will use his best judgment in allcases of doubt» kétes esetekben legjobb meggyőződése szerint jár el. így megjelölve az orvosi felelősség körvonalait, az a kérdés: a jogász tud-e véleményt alkotni magának a döntése alá kerülő concret esetben ? Bizonyítani fölösleges, hogy úgy abban: vájjon az orvos tudása, ügyessége és tapasztalata a megfelelő fokon áll-e, mint abban, hogy kellő gondot és utánjárást tanúsított és végül abban is, hogy legjobb meggyőződését követte-e az orvos — az igazságot tevő jogász a szakértő orvos véleményére lesz utalva. Akármilyen szabadon mérlegelheti is a biró a szakértő véleményét, annak befolyása alól nem szabadulhat és ezért előtte még az a kérdés is áll: a szakértők maguk rendelkeznek-e kellő mértékkel a véleményezésre ? Lúgmérgezett beteget szállítanak a kórházba. A mérgezés heveny tüneteiből a beteg kigyógyul, de szűkülete marad nyelő csövének. Ezt a szűkületet megfelelő eszközzel tágítani iparkodik az orvos, és summa diligentiával, legnagyobb iparkodással alkalmazván a tágító eszközt, a szűkült nyelőcsövet átfúrja és rövid idő alatt a beteg ezen átfúrás következtében meghal. Billrothtal, a nagyhírű sebészszel esett meg a dolog és ő nagy sebészhez illő hidegvérrel és becsületességgel azt jegyezte meg, hogy szerencse, hogy nem valami közönséges gyakorló orvossal történt, mert ez egész életére szánta, de legkiváltkép bánta volna ezt a balesetet. A jogász pedig azt kérdi: milyen mértékkel állapítják meg a szakértők azt, hogy Billroth kellő ügyességgel, elegendő gonddal és csakugyan a legjobb meggyőződéssel alkalmazta az eszközt, mely- lyel az illetőt szószerint megölte, tehát nem felelős és miből tudná azt megítélni, hogy az ugyanazt cselekvő közönséges 2 95
