Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
Schächter Miksa: Az orvosi beavatkozás jogáról és az orvos felelősségéről [202., 1902]
11 Moszkvában mult év novemberében Modlinszky hires kórházi sebészt azért, mert egy 17 éves paraszt-leányt a szülők engedélye nélkül operált meg, 7 napi börtönre Ítéltek, az egyházi hatóságokra bízva még ezen felül a vallási poenitentia kirovását, ha ilyen és ehhez hasonló nem ritka példákra gondolnak, nem igen fogják a beavatkozás jogát a saját humánus intenti ójukban megtalálni. De kéri-e az orvos a beteg beleegyezését akkor, ha valamely drastikus belső szert rendel neki? Van-e ehhez beleegyezés nélkül joga? Vannak, a kik nem is tartják a beleegyezést oly nélkülözhetetlen föltételnek a beavatkozás jogosultságára, mert ha a beteg maga nem ismeri beleegyezésének horderejét, ez a beleegyezes olyan fictio, mint a hogy tulajdonképen jogilag is kifogásolható az, ha más valaki egyezik bele pl. a beteget csonkító valamely műtétbe. Nem áll tisztán az sem, hogy a férjnek van-e joga felesége csonkításába vagy megfordítva beleegyezni, vagy akár a szülőnek van-e igazán joga gyermekének csonkítására felhatalmazni az orvost és nem bizonyos az sem, hogy czélszerü-e a beleegyezésre alkalmatlan elmebeteg gondnokát megbízni a döntéssel, holott talán ezen gondnoknak ép érdekében lehet a koczkáztató műtétnek véghezvitelével, vagy ellenkezőleg a műtét megtagadásával a gondnokolt pusztulását előmozdítani. Hátha még úgy áll a dolog, mint a hogy most olasz minta szerint készül fordulni, hogy a sérves katonákat beleegyezésük nélkül is ex offo megoperáltatják, hogy ekkép szolgálatra alkalmasakká váljanak : jogos alapon áll-e itt az orvos ? Vagy jogosan fog-e beavatkozni akkor, ha az Egyesült Államok egyikében-másikában fölmerült azon eszme megvalósul, hogy bizonyos elmebetegek és megrögzött gonosztevők a szaporodásból kizárassanak és az orvos ex offo fogja végezni, természetesen az illetők beleegyezése nélkül, a castratiót. Ha tehát az orvosi beavatkozás számára sok esetben nélkülözhető a beleegyezés, illetőleg ha az a dolgok természetéből és a körülményekből folyólag sok esetben sem a betegtől sem illetékes hozzátartozóitól meg nem kapható, de ezen beavatkozás tárgyilag mégis igazolt, az a kérdés merül föl: a 89
