Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
Schächter Miksa: Az orvosi beavatkozás jogáról és az orvos felelősségéről [202., 1902]
12 beleegyezés képezheti-e az orvosi beavatkozás jogi alapját? Vagy még szorosabban véve: az a megbizási viszony, melyben a beteg vagy hozzátartozója mint megbízó, az orvoshoz mint megbízotthoz jut, lehet-e olyan jogi fundamentum, melyre az orvosi beavatkozásokkal j áró felelősség fölépíthető ? Alig felelhetünk erre igenlőleg. Az orvos megbízatása nem meríti ki azon biztosítékokat, melyekkel a beteg épségét, egészségének érdekeit az orvosi beavatkozással szemben is körülvenni kell. A beteg megbízása tudatlannak, kuruzslónak is szólhat, ennek beavatkozása számára is jogalapot képezhetne a megbízással járó beleegyezés. És mégis, ha nem is képezheti a megbízás az egyedüli jogalapot, ha sok kivételt kell elismernünk az orvosi beavatkozásba való előzetes beleegyezés szabálya alól, mégis ragaszkodnunk kell ehhez, mint olyan regulatorjához az orvosi ténykedésnek, mely biztosabban mint akár a szokásjog, akár a hivatásjog, akár a sikerre való hivatkozás, óvja az orvost és a közérdeket egyaránt. Ezért nem csodálható, ha Stooss maga, ki semmiféle külön jogalapot az orvosi beavatkozás számára szükségesnek nem tart, sőt ki még a beleegyezés alól is kivételeket ismer el, mégis a büntetőtörvénynek oly kiegészítését ajánlja, hogy : «Büntetendő az, ki valakit annak vagy illetékes helyettesének beleegyezése nélkül kezel, hacsak ezen kezelést a közvetlen életveszély vagy egészségháboritás elhárítása nem tették sürgősen szükségessé.» Stooss tehát, ki határozottan tagadja, hogy az orvosi czélu beavatkozás testi sértést képezhetne, azt kénytelen megengedni, hogy a beleegyezés illetőleg engedély nélküli beavatkozás a személyes szabadság megsértésének egyik faja. És el kell ismernünk, hogy ezen vétségbe nem ritkán és nem is az orvosok leggyengébbjei esnek bele. Az ide vonatkozó casuistika oly gazdag, hogy maga egész irodalmat képez, de eléggé drastikusan állítja elénk a helyzetet az a példa, melyet rövid idővel ez előtt egy orvos-társam közölt velem. 0 saját nejét egy nem nagy műtét végett, mely az előesett méhet helyzetében volt rögzítendő, a hozzánk legközelebb eső külföld egyik orvosi tekintélyéhez vitte és ott megfelelő sanatoriumban elhelyezve, haza jött. Midőn a műtét után nejét meglátogatta, arról 90
