Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
Schächter Miksa: Az orvosi beavatkozás jogáról és az orvos felelősségéről [202., 1902]
/ És itt meg kell jegyezni, hogy a műtétekre csak azért gondolunk ily testi sértés felvételekor, mert ezek legszembeötlőbbek, de azért akármily belső kezelés orvosszerekkel, vagy akár csak olyan ú. n. természetes gyógymód, pl. hideg víz alkalmazásával, ép oly sérelmezése lehet a szervezetnek. De itt azután egy harmadik sorával találkozunk a jogtudósoknak, kik azt vallják, hogy az orvosi beavatkozás egyáltalán nem is involvál testi sértést — és ezért ily sértésnek jogát nem is kell keresnünk. Ezen véleményt juttatja kifejezésre Stooss bécsi jogtanár nemrég megjelent munkájában. A ki gyógyítani akar, nem kívánja valakinek testi épségét sérteni. Még a beteg beleegyezését sem tartja okvetlenül szükségesnek. De maga bevallja, hogy az ő jogelmélete szerint csak a siker igazolja a beavatkozást, bár büntetőjogilag a menthető tévedésben képzelt siker az igazi sikkerrel egyenlőnek tekinthető. Igaz, hogy már Bacon is azt mondja Physical Works- jában, hogy az orvos és államférfiú megítélésének egyetlen alapja a siker. De ha Stooss szerint az orvosi képzelt siker identificálható a valódival, úgy érthető az, hogy ezen álláspont a mennyire kedvez az orvosoknak, annyira megtámadható a jogászok részéről, kiknek egyike, Lilienthal valóban ki is mutatta, hogy a beavatkozás jó szándéka nem statuálhat jogot; ha a siker tárgyilagosan beigazolja is a műtétet, a siker elmaradása esetében az orvost nem gondatlanságból elkövetett, hanem szándékos testi sértés miatt lehet elitélni. Ha a valóságos siker a képzelt sikerrel egyenlő megítélés alá esik, akkor persze a beavatkozás jogát minden jogtudományi meghatározás nélkül az orvos legkönnyebben maga construál- hatja. A berlini Kammergericht decisiója (1900-ból) egyenesen ki is jelenti, hogy az orvos nem felelős a sikerért, a téves diag- nosisért sem nem hibáztatható és így a betegnek tett Ígéretei sem exequálhatók, hanem csak azt kell bebizonyítania, hogy a tudomány szabályainak megfelelőleg járt el. A Kammergericht ezen döntése is valóban kedvez az orvosnak. De nem tekintve azt, hogy a párisi törvényszék múlt év áprilisában Röntgensugárral okozott sérülés miatt 5000 frank büntetésre Ítélte az orvost, azon indokolással, hogy az is csak «specialis üzlet8 86
