Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
Schächter Miksa: Az orvosi beavatkozás jogáról és az orvos felelősségéről [202., 1902]
9 ember,» a ki minden körülmény között felelős a kárért, és bogy akárhány amerikai biróságnak a kezelés sikerének hiányáról, orvosi Ígéretek exequálásáról egészen más a felfogása, mint a berlini Kammergerichtnek : a szabadjára eresztett, a tudomány szabályaira, a jóhiszeműségre támaszkodó, illetőleg ezzel védekező orvosi beavatkozás még orvosok részéről sem talál általános helyeslésre. A legkiválóbb törvényszéki orvosi munkák egyikében, Casper-Liman könyvében ezt a kérdést így tárgyalják:«Biz onny ára jogos követelése az orvosnak, hogy az iskola traditiój a mellett az ő egyéni tapasztalata, egyéni talentuma és lelkiismerete is respectáltassanak eljárásának vezetőiül. A tapasztalat azonban sajnos azt bizonyította, hogy a «tapasztalás» fogalmával visszaélnek és hamisan értelmezik, hogy hiúság ott is lát «tehetséget», a hol nincs, bog}' a «lelkiismeret» ugyancsak bő köpeny, hogy vastag tudatlanság, tündökölni, feltűnni vágyás és ez utón oly posítióra való törekvés, mely tisztességes eszközökkel nem volna elérhető, és még sok egyéb csábítás az orvosi beavatkozást a közérdek szempontjából a leghátrányosabban befolyásolhatják.» És még ha nem is fogadnék el ezen orvosok által fogalmazott súlyos vádját az orvosi beavatkozás megbízhatlanságának, az orvost korlátlan joggal felruházni embertársai egészsége és élete fölött, tulajdonkép visszaesés az emberiség ama kezdetleges civilisatiójába, a melyet Afrika belsejének és Uj- Guineának törzseinél ma is találunk, a melyeknél az orvos teljesen felelősség nélküli bűvész, ördögűző, ki a Fétisek megbízásából kuruzsol és kinek hatalmában áll a jóslása daczára meggyógyuló beteget felakasztatni, azért, mert gyógyulásával meghazudtolta a Fétiseket. Más oldalról óhajtja az orvosi beavatkozás jogát törvényes keretbe szorítani az a felfogás, mely a jogot a beteg és az orvos közti megbízási viszonynak tekinti. Itt az orvos eljárásának jogos alapját a beteg vagy illetékes hozzátartozóinak kívánsága, beleegyezése képezi. Első pillanatra ez a megoldása a kérdésnek csakugyan a legegyszerűbbnek és legczél- szerűbbnek is látszik. De csak látszik. Ha az a momentum, hogy a beteg vagy hozzátartozói az orvos segélyét kérik, ez utóbbit minden neki tetsző és jónak látszó beavatkozásra fel87
