Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
Sipőcz László: A törvénytelen gyermekek jogállásáról [201., 1902]
76 kétszer elmondottak ismétlésének mellőzésével, tökéletesen Sza- kolczay Árpád t. kollégánk álláspontján vagyok. Nem tartom magam, felekezeti értelemben, nagyon vallásos embernek és sohasem fogom aceeptálni azt az álláspontot, hogy a házasság szentség, abban az értelemben, amint azt a kánon-jog állítja föl. De igenis feltétlenül azon az állásponton vagyok, hogy a házasság szentség, a melyet megköt, fentart és minden képzelhető támadás ellenében megvéd a szeretet, a mely az egyedüli kötelék, az igazi szentség — tekintet nélkül arra, hogy mily külső alakot kívánnak meg e házasság létrejöttének hírül adásához és hivatalos fixiro- zásához. Azt a házasságot, a melyben így fogják fel a házasság szentségét, nem kell féltenünk attól, hogy abba a törvénytelen gyermekek egyenlősítésének intézménye által beleviszszük a viszályt. Ezekben a házasságokban még az ilyen kivételes esetek sem fognak viszályt okozni, mert a szeretet ki fog egyenlíteni mindent, még ha időlegesen fellegek is vonulnak fel a házasság látóhatárán Nagyobb bűnöket bocsátottak már meg férjeiknek a hitvesek, uraim, mint egy törvénytelen gyermeket. Sipőcz László dr.: Lehetetlen ! Márkus Dezső dr.: A t. előadó úr mindig azon álláspontból látszik kiindulni, legalább a példái után ítélve, hogy rendszerint a férj házasságtöréséből születik a törvénytelen gyermek. De bocsánatot kérek, ez megint kivétel. Rendesen a házasságkötés előtt született törvénytelen gyermekről van szó és az okos asszony, a mai felvilágosult, a szó jobb értelmében felvilágosult asszony, a ki megalkuszik a társadalom mai rendjével, a mely a férfinak legénykorában a nemi élet terén is szabadságokat enged, — másképen fogja megítélni férje ú. n. bűnét — ha már ezt a szót méltóztatik használni, (mert csodálatos, hogy ez a férfira nézve csak akkor bűn, ha a gyermekről komolyabban kell gondoskodnia, addig mindig csak az asszonynak bűne) — és meg is fogja azt bocsátani, mert ez nem jár az ő asszonyi, hitvesi jogainak csorbításával. Esetleg egy kötelezettséggel többet vállal magára az asszony, de ott, a hol a kötelességet a szeretettel mérik, ott elnéznek, megbocsájtanak ilyen ifjúkori tévelygéseket is. 76
