Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
Sipőcz László: A törvénytelen gyermekek jogállásáról [201., 1902]
75 vényesgyermekeknek sincs feltétlen biztosítékuk arra nézve,hogy a szülői házban a lehető legkiválóbb nevelést fogják kapni és hogy folytonos jólétben fognak felnőni. De az anyagilag talán rosszabb tartás mellett is a gyermek megkapja a családiasságot, a szülői szeretetet és az a legtöbb esetben fel fog érni az esetleges anyagi károsodással. Aztán meg nem kell attól tartani, hogy az apa attól az anyától meg fogja fosztani a gyermeket, a ki gyermekéről jól gondoskodik; a legritkább esetben fognak ilyen esetek előfordulni. Az apa akkor fog beavatkozni, a midőn a beavatkozást a gyermek érdekében levőnek fogja látni, ezt pedig a törvény ne tiltsa meg. Végre is, ha az apa nem bánik elég jól gyermekével: a törvény a házasságon kívül született gyermeket részesítse ugyanabban az oltalomban, melyet a törvényes gyermeknek nyújt a kötelességeiről megfeledkező, atyai hatalmával visszaélő atyával szemben. Ha pedig az apa és az anya közt merülnek föl ellentétek a gyermek miatt: ezeket úgy kell és lehet kiegyenlíteni, a mint azt a házasság felbontása esetében tesszük. Szomorúság és szenvedés nélkül persze ezt nem lehet majd minden esetet megoldani. De méltányossággal és emberszeretettel sok bajt lehet megelőzni, enyhíteni vágj' kiirtani. A mit arra nézve méltóztatott mondani, hogy az én felfogásom elfogadása esetében megszűnik a külömbség a törvényes és a törvénytelen gyermek között, mert hiszen akkor nem is volna törvénytelen gyermek : bocsánatot kérek, ez játék a szavakkal. Én nem a házasságon kívüli közösülést, nemzést, szülést akarom megszüntetni; ilyen lehetetlen dolgokat én sohasem fogok szóvá tenni. Én ezen együttélés következményeinek mai szabályozását akarom megváltoztatni. Én nem a «házasgon kívüli» szót akarom kiirtani törvénykönyvünkből, mert elvégre egy tényt sohasem lehet eltagadni, egy természeti törvényt nem lehet hatályon kívül helyezni, én a mai igazságtalan, embertelen következményeket akarom megszüntetni. Én csak azt követelem, hogy jogilag ne legyen külömbség házasságon kívül és házasságban született gyermekek között és akkor kétségtelen, hogy a törvénytelen gyermekeknek — hogy a rövidebb szót használjam — nem lesz okuk panaszra. A mi a házasság intézményét illeti, a melyet annyira féltenek ettől a reformtól, ebben a kérdésben én is, az általam már 75