Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
Sipőcz László: A törvénytelen gyermekek jogállásáról [201., 1902]
64 jog az erkölcsösei, az igazsággal összhangzásba hozatott. Ha lett volna a középkorban jogászegylet, úgy mindenesetre lettek volna olyanok, a kik a jus primae noctis intézményét állami érdek szempontjából fentartandónak vélték volna. Ha Mária Terézia idejében létezett volna jogászegylet, úgy mindenesetre felolvasást tartottak volna egyes jogászok arról, hogy a kínzás általi vallomás kicsikarás, a büntetőjog szempontjából okvetlenül szükséges. Hiszen azt látjuk, hogy a legnagyobb magyar, gróf Széchényi István az országgyűlésen kijelentette, hogy a bot büntetés a katonaságnál nem törölhető el, mert ezáltal a fegyelem egyáltalában tönkresilányíttatik. A jus primae noctis eltöröltetett; a Mária Terézia féle codex eltöröltetett és a botbüntetés is el lön törölve ; az állam e kérdésekben az erkölcsös alapra helyezkedett és sem a rend, sem a fegyelem, sem pedig más egyéb érdekek sérelmet nem szenvedtek. Éppen az a baja az emberiségnek, hogy előbb megalkotja intézményeit és ezen intézményekből construálja meg magának az igazságokat, a helyett, hogy az igazságokból vezetné le az intézményeket. így csináltak maguknak az emberek bálványokat és vonták le azt a következtetést, hogy az élő emberek feláldozása rendkívül Istennek tetsző dolog. így jutottak arra a gondolatra, hogy az Isten egy hiú lény, a ki csak azt segíti, a ki benne hisz, és ebből azután évszázadok üldözései következtek a helyett, hogy meg- construálták volna a szeretet, az erkölcs tanait és ebből azután indukáltak volna arra az Istenre, a ki miután nem emberi lény, a szeretetnek, az erkölcsnek a teljessége, a mely azt követeli, hogy minden ember egyképen szeresse egymást bármilyen valláshoz és bármilyen nemzetiséghez tartozzék is. Mélyen t. teljes ülés, a törvénytelen gyermekek intézménye, bátran merem mondani, egy törvénybe iktatott valótlanság. A törvény ugyanis kimondja azt, hogy az, a ki apa, az nem apa; apai rokonság nincs, ellenben felállítt egy vélelmet, a mely végigvonul az összes humoristák bohózatain, t. i. a «pater est, quem nuptiae demonstrant» vélelmét. Azt már hallottam, t. teljes ülés, hogy nemzés által gyermek jött a világra, ellenben azt természetjogilag megállapítani, hogy az által, hogy egy anyakönyvvezető egy férfit és egy nőt az anyakönyvbe bevezet, gyermek keletkezett volna, ezt még nem hallottam. 64
