Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
Sipőcz László: A törvénytelen gyermekek jogállásáról [201., 1902]
62 minden törvénytelen gyermek csak szegény nőtől és gazdag vagy jobb módú, de különösen magasabb rangú apától származhatnék. Az agressiv tendentia mindenesetre meg van, de mindenki fog esetekre emlékezni, a melyek arra mutatnak, hogy törvénytelen gyermekek születése alkalmából gazdagoknak apákul való megszerzése egy nagyon is forgalomban lévő törekvés. Eészemről ezt nagyon megtorlandónak tartom. Ezért tán tovább is lehet menni, t. i. a kánonjog elveit követve és a mint a porosz Landrecht is tette, nemcsak erőszakos nemi közösülés vagy megfertőztetés esetében, hanem a deflorátió esetében is, ha t. i. egyáltalában tiszta nő megejtetett és házasság nem követi, a sértő vagyoni elégtétel adására legyen köteles. Minthogy házassági törvényünk egyenesen azt jelenti ki, hogy az eljegyzés házasságra nem kötelez, és e miatt nincs is különös formaságokhoz kötve : részemről azt az intézkedést sem tartottam felvehetőnek, hogy az eljegyzésből származó gyermekek állása előnyösebb legyen. De gondoskodás mégis történt arról, nogy legalább a tartásdíjak és a szülési költségek megtérítése, a melyek semmiféle arányban nem állottak eddig, megfelelő mértékben történjék, vagyis visszatérjünk azon elvekre, hogy az illetők teljes elégtételre szoríttassanak. De ezen teljes elégtételt én oly módon akarom megadni, a mely magát a házasság intézményének szentségét ne érinthesse. Mert végre is minek is állítaná fel akkor az állam a házassági törvényt, ha minden egyes akadályt, a melyre nézve meg van a tilalom, hogy azt átugrani nem lehet, átugorhatunk, a nélkül, hogy annak valamely következménye lennie. A nő számol azzal, hogy neki nem lesznek vagyoni jogai, nem lesz özvegyi joga, a gyermekek pedig amúgy is törvényesek lesznek, tehát a tilalmat így mindenesetre át lehet törvényesen ugrani. Én nem tartanám ezen állapotot czélszerűnek és azért részemről azon magvas, erélyes és sok irányban teljesen megszívlelendő érvek daczára is múltkori előadásomban kifejtett álláspontomat most is fentartani vagyok kénytelen. Ezzel bevégeztem előadásomat és legmélyebb köszö- netemet nyilvánítom ezért, hogy a múlt alkalommal már jóformán elmondottakat most még egyszer türelemmel meghallgatni szívesek voltak. 62
