Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
Sipőcz László: A törvénytelen gyermekek jogállásáról [201., 1902]
55 mam volt tapasztalatokat szerezni azon irányban, hogy a gyámok sokszor részint tudatlanságból, részint indolentiából bizony nem igen viselik kellőleg szívükön gyámoltjuk érdekeit, de azért mégis azt gondolom, hogy nem akadhat olyan gyám és oly gyámhatóság, a mely ha a kiskorú anya kiskorú törvénytelen gyermekének érdekeit bírói utón vagy egyébként megóvni akarja, ebbeli kívánságát visszautasítaná és megtagadná. A kiskorút ebből tehát csak előny érheti, a mennyiben így a gyám személyében van támogatója, protectora. Ezek azok az indokok, a melyeknél fogva a kiskorú anyára törvénytelen gyermeke képviseletét nem lehet rábízni. — A t. felszólaló úr azt mondotta, hogy ha egy 18 éves asszony özvegygyé válva gyermekének törvényes képviselőjelehet, miért ne lehetne ez annyival inkább az az anya, a ki az élet szenvedéseit jobban megpróbálta, tehát képesebb arra, hogy felismerje, mi felel meg az ő gyermeke érdekeinek. Erre csak azt felelhetem, hogy egészen más annak a helyzete, a kit barátok, ismerősök, jó tanácsadók környeznek, még ha ő maga nem is képes érdekei felismerésére, mint azé a nyomorban elhagyottan sínylődő természetes anyáé. Ennek a positióját csak erősítheti az, hogyha van védője, segítője. Különben is azt hiszem, hogy ma gának a gyermekszülésnek talán még sem lehetne nagykorúsító hatást tulajdonítani, mert ennek azután még inkább megvolnának a veszélyei. Egyébiránt a perképesség kérdéséhez nem szólok hozzá. Ha a korára kiskorú néha nagyon fiatal asszony lehet házassága ügyében a házasság érvénytelenítése vagy felbontása kérdésében perképes, az a kérdés, vájjon a kiskorú anyának a természetes apa elleni per indítására nézve legyen-e actorátusa, talán a perrendtartásban lenne sikerrel megoldható. Véleményem szerint azonban a tervezet szabályozása a kiskorú és az anyja érdekének is inkább megfelel. Azt is felemlítette t. barátom, hogy bár a tervezet a gyermeket az anyai oldalon egészen egyenlővé teszi a törvényes gyermekkel úgy a családi jogok, mint a kötelességekre nézve, ez az egyenlősítés még sem teljes és pedig azért nem, mert nem száll át a gyermekekre az anya nemessége vagy egyéb a nemességgel kapcsolatos jog. Ez ellen, mint ő is megjegyezte, közjogi akadály forog fenn és ő ezt is el szeretné hárítani. Eészemről 55
